
Várható megjelenés: 2015-01-21
ISBN: 9789636436575
424 oldal
Méret: 40 x 197
Ára: 3490 Ft
|
A hagyományos szántóföldi növénytermesztés a moldvai csángó magyaroknál
A moldvai csángó magyarok a XIV. századtól a XVIII. századig különböző történelmi okok miatt újabb és újabb csoportokban települtek a Kárpát-medencéből mai lakóhelyükre, a hegylánc túloldalára, a Szeret és a Prut folyó által határolt területre. Itt aztán a magukkal hozott termelési hagyományaikat moldvai és balkáni hatások formálták, miközben napjainkig megőrizték annak több archaikus elemét. Tudományos szempontból fontos tehát, hogy feltárjuk és bemutassuk a moldvai csángók által használt földművelési technológiákat, a paraszti gazdaságok eszközkincsét, belső rendszerét, a vetésszerkezet alakításakor érvényesülő szempontokat, valamint a parasztság értékrendjét, gazdálkodásának ökonómiáját.
E könyv szerzője a csaknem fél évszázados moldvai gyűjtőmunkája során folyamatosan rögzítette a szántóföldi növénytermesztésre vonatkozó ismereteket, ma már jórészt pótolhatatlanul feledésbe merült anyagot őrizve meg magnószalagjain, céduláin. Nemcsak az eredeti gyökereket és a székelység felől érkező hatásokat veszi számba, hanem a sajátos csángó gazdálkodási kultúrát jelentősen formáló román gyakorlatot is.
A könyv fő témája a moldvai magyarok hagyományos földművelése, növénytermesztése, hiszen sokáig ez jelentette a magyarság eme szerencsétlen sorsú közösségének a megélhetését, jó vagy rossz életlehetőségeit. Mindazonáltal a kötet a moldvai csángók mezőgazdaságának hatékonyságát, legújabb kori kilátásait is vizsgálja, sorskérdéseiket néprajzi, szociográfiai eszközökkel tárja fel és mutatja be.
|
|
 |
|
|
1911 kora őszén egy férfi holttestére bukkannak a városligeti Vurstli területén. Az áldozat személyazonosságára nem utal semmi, de az hamar kiderül, hogy a férfi sok időt töltött a szórakozásra...
|
|
|
Fordította: Nagy Ágnes Karolina
,,Ne értsenek félre, nincs bennem semmi különös, ezzel magam is tisztában vagyok. Hétköznapi életet élő átlagember vagyok, hétköznapi gondolatokkal. Nem emeltek emlékművet a tiszteletemre,...
|
|