A 100 évvel ezelőtti budapesti művészvilág titkai – Elolvastuk Hidas Bence új krimijét
Deszkavízió kritikája A hamis Merkúr című kötetről.
A 100 évvel ezelőtti budapesti művészvilág titkai – Elolvastuk Hidas Bence új krimijét 2024. október 9. - Flaisz János:
A szemtelenül fiatal Hidas Bence tavaly ősszel debütált az olvasók előtt az És mindent betemet a hó című történelmi krimijével, amely egy csapásra meghozta a népszerűségét számára a műfaj rajongói körében. Szerencsére a folytatásra sem kellett sokat várni: az idei Könyvfesztiválon már kézbe is vehettük A hamis Merkúr címet viselő második kötetet, amely nemhogy nem okozott csalódást, de magasan meg is ugrotta az első rész által felállított mércét.
1925 ködös októberében egy fiatal férfi testét halásszák ki a Dunából a Ferenc József híd melletti hidroplánállomás deszkái közül. A férfi fél arca hiányzik, a brifkóját ellopták, úgy tűnik, rablógyilkosság áldozata lett. Az ügy felderítése során Márzay Ottó detektívfelügyelő megjárja a fővárosi művészvilág magasságait és a nyomornegyedek mélységeit. Ahogy egyre beljebb gázol a csillogó mocsokba, úgy lesz mind világosabb számára, hogy valami sokkal nagyobb van a háttérben, amivel senki sem számolt. Valami, ami az egész nemzet sorsára hatással lehet. De vajon időben közbe tud avatkozni?
Az 1997-ben született Hidas Bence filozófia- és esztétikatanulmányait követően jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem művészettörténet szakos hallgatója, egyben kiállításszervező egy budapesti múzeumban. A Budakeszin, az 1920-as évek közepén játszódó És mindent betemet a hó az első regénye, amelyben a fővárosból küldött két nyomozó, Pinelli Károly és Márzay Ottó egy fiatal lány halálával kapcsolatban próbálja kideríteni az igazságot.
Hidas Bence krimisorozatának (mert most már beszélhetünk sorozatról) nemcsak az az egyik legnagyobb erénye, hogy egy olyan korba repíti vissza az olvasót, amelyről viszonylag keveset olvashatunk, főleg a történelmi krimi műfaján belül. A két világháború között játszódó regények Magyarország egészen ismeretlen arcát, új oldalát mutatják be, ehhez pedig remekül passzol Hidas igényes nyelvezettel és nagy gonddal, odafigyeléssel megírt, izgalmakban is bővelkedő története. A hangulatteremtés ugyanis nagy erőssége A hamis Merkúrnak is, ráadásul Hidas úgy építi be a korabeli, mára már nem használatos kifejezéseket, hogy azok mégsem hatnak idegenül vagy éppen ismeretlenül. De ugyanígy mondhatnánk a történelmi események pontos leiratát, vagy éppen a tájleírásokat, amelyek folyamatosan gondoskodnak arról, hogy visszarepüljünk 100 évet a múltba, és úgy érezzük, valóban ismerjük ezt a közeget.
„A művészet szabadság nélkül propaganda, a szabadság művészet nélkül üresség.”
Az már az első résznél is tetszett, hogy az első világháború és Trianon milyen nyomot hagyott az emberekben, mennyire rányomta bélyegét a lakosság hangulatára. Hidas ezeket a nemzeti sérelmeket továbbra is remekül építi be mind a cselekménybe, mind a karakterek ábrázolásába. Ezt egészítette ki a mostani kötetben a fővárosi művészvilág nagyon érzékenyen történő bemutatásával is, ezzel egyszerre sikerült hoznia mindazt, amit az előző részben szerettük, ugyanakkor némi újdonsággal fel is tudta dobni azt. Ilyen az igazi win-win helyzet!
Ami viszont némiképp csalódást okozhat egyes olvasóknak, hogy ebben a kötetben az előző kötet főhőse, Pinelli Károly főnyomozó, az egykoron leszerelt katona viszonylag keveset szerepel (a történet szerint áthelyezték), ellenben jobban előtérbe kerül Márzay Ottó felügyelő és Dercsei nyomozó, akiknek párosához ezúttal Sbodics Ferenc nyomozó csatlakozik. Ez utóbbi meglehetősen unszimpatikussá válhat az olvasók számára, de mindenképpen üde színfoltja lesz a cselekménynek. Az események egy kicsit lassabb tempóban követik egymást, ráadásul a regény több szálon fut, amely egyrészt nagyfokú koncentrációt is igényel az olvasóktól, ugyanakkor végig fenntartja az érdeklődést, hiszen mindannyian kíváncsiak leszünk, hogyan fog ez a sok szál egymáshoz kapcsolódni. De ugyanez igaz a címben szereplő hamis Merkúrra is, amelyről valószínűleg keveseknek van fogalma (töredelmesen bevallom, nekem sem volt), miközben ez is egy fontos pontja a történelmünknek.
Természetesen a regény végére érve minden kérdésünkre választ kapunk majd, és abban is biztosak lehetünk, hogy érkezni fog a folytatás: a szerző ígérete szerint szintén egy izgalmas múltbéli utazás vár majd ránk.
Hidas Bence: A hamis Merkúr, General Press Kiadó, 368 oldal
|
|