![]() Barbara Abel: Anyai ösztön kritika
Könyvmoly recenziója
Barbara Abel: Anyai ösztön Könyvmoly - 2025-02-24 Könyvkritika
Egy mélyen lélektani könyvre számítottan, ami igaz is erre a könyvre, de a végére egy feszültséggel teli és izgalmas thriller-krimi lett belőle. A könyv elején még minden olyan idillikus, azonban a sorok között érezhető valami baljós hangulat, ennek ellenére egyáltalán nem lehet kiszámítani vagy megfejteni, hogy hova vezet el ez a történet.
Két házaspár, két család, akik nem csak jó szomszédok, de barátok is, ugyanis ugyanabban az évben született fiaik közel hozzák őket egymáshoz.
Nyugodt, csendes és idillikus kertvárosban telnek napjaik, mindaddig míg egyik házaspárnak egy szörnyű baleset folytán meghal a fia.
Innentől kezdve felgyorsulnak az események. A gyászoló családot, Sylvain-t és Tiphaine-t elönti a keserűség és a mély bánat, míg a másik család bűntudattal és tehetetlenséggel küzd. Elkerülhetetlen ellenségeskedés és vádaskodás kezd kialakulni a két család között, miközben David és Laetitia próbálnak segíteni gyászoló barátaiknak, de azok egyre furcsábban viselkednek velük, sőt úgy tűnik, mintha bosszúra készülnének.
Mi van ha nem csak David és Laetitia élete van veszélyben, hanem fiuk, Miló is veszélyben van? Vajon reális ez a veszély, vagy csak egy paranoiás anyáról van itt szó? Irigység vagy bosszúvágy? Tehetetlenség vagy bűntudat?
Két család szörnyű tragédiája, ami azért annyira meghökkentő, mert a könyv elején az olvasó egyáltalán nem erre számít. Rejtélyes, csavaros, fordulatos utakon jutunk el odáig a történetben, hogy mindent megkérdőjelezzünk és felülvizsgáljunk.
Két család barátsága addig működik ebben a regényben, amíg egy tragédia be nem következik. Ezért van egy tragédia előtti és egy tragédia utáni életük.
A tragédia előtti életük családias, szeretetteljes és felhőtlen.
De a tragédia utáni életük mindent felborít és innentől kezdve nem csak a könyv hangulata és stílusa változik meg, hanem a szereplők körüli légkör is.
Egy komor, baljós, bizonytalansággal teli jövő előtt állnak a könyv szereplői, akik a tragédia után rossz döntéseket hoznak meg, amiknek következményei visszafordíthatatlanok lesznek.
A gyász és a trauma emberi életeket változtat meg, sajnos ebben a könyvben a legszélsőségesebb módokon. Ennek a gyásznak a bosszúvágy és a büntetés lesz az ára.
Két család, két szülőpár, két édesanya, egy anyai ösztön.
Mikor és hol kapcsol be az anyai ösztön? Mire jó az anyai ösztön? Minden anyában megvan ez az ösztön?
Megannyi kérdés, amikre ez a könyv egészen jó válaszokat ad meg.
A könyv döbbenetes vége szavak nélkül hagy, megmutatva azt, hogy mennyi mindenre képes egy anya, ha gyerekéről van szó.
Ez a megrázó történet nagyon sok morális és etikai kérdést vet fel. Nagyon sok mulasztás, rossz döntés van ebben a könyvben, de sosem egyértelmű, hogy ki a felelős mindezekért.
A „Mi lett volna, ha…?” kérdés sokféle változata születik meg az olvasóban a könyv olvasása során, mert a cselekményszálak annyira összekuszálódnak, hogy egy idő után jogos a kérdés, hogy kinek van igaza, kinek jogos a sértettsége, ki tud jobban uralkodni a gyűlöletén.
Rendkívül izgalmas kérdések egy rendkívül izgalmas regényben. Érdemes elolvasni!
Kedvenc idézetem a könyvből:
A múltnak néha megvan az a bosszantó szokása, hogy túlságosan is beleszól a jelenbe.
https://konyvmoly.com/barbara-abel-anyai-oszton/
|
![]() |
|