A  Hegyek között  könyv volt az első, amit Charles Martintól olvastam.
Aztán jött a  két részes mű Egy új élet reménye , Maggie és egy nagy szünet. A General Press kiadó folyamatosan ontja Martin műveit, én pedig igyekszem felzárkózni.

A szerző a változatos történeteiben nagy hangsúlyt fektet a hitre, az élet szeretetére, az emberi kapcsolatok fontosságára.
Ebben a könyvében sincs másképp. Ezúttal két megtört felnőtt ember különös találkozását, és múltjuk feldolgozását kísérhetjük végig.

Katie többszörös Oscar-díjas színésznő. "Mindenki imád, mégsem ismer senki." Ez a mondat tökéletesen jellemzi a nő helyzetét, bánatát.
Tömören megismerjük a csillogás árnyoldalát, a magányos éveket, a sztárság minden hátulütőjét.
Egyetlen igaz barátja Steady atya, aki nemcsak gyóntatója, de a világon az egyetlen ember akire bármikor számíthat.
Katie többszöri öngyilkossági kísérlete után, Steady úgy dönt muszáj valakire rábíznia a nőt, aki  alkalmas arra, hogy  egy időre elrejtse a nőt.
Ez a sokáig névtelen idegen, egy férfi, aki szintén Steady egyik pártfogoltja. A tíz éve a Floridai vizeken élő férfi is valami elől rejtőzködik, a világ számára láthatatlan.

"Az elmúlt tíz évben egyetlen emberrel sikerült értelmesen beszélgetnem. Mégsem vagyok híján a barátoknak - több száz van belőlük. Valamennyien a könyvek lapjai közt élnek."

Pár napot a Floridai lápvidéken töltenek, ám Katie közli, hogy valamit el kell intéznie Franciaországban.

A nagy utazás alatt kibomlik a múlt széles vásznak, rajta két ember élete, tragédiái.

A könyv feléig faltam az oldalakat, aztán hirtelen minden a helyére zökkent, rájöttem ki, kicsoda, mi lesz a végkifejlet.
Valahogy ez a könyv más volt mint az előzőek, kicsit rapszodikus volt. Katie egyik percben még egy erkélyről készül leugrani, pár nap múlva pedig nevetgélve robogózik egy kis Francia sikátorban.
Kicsit kiszámíthatóbb és néhol már nekem túl érzelgős volt ez a történet mint a korábbiak.

Forrás: http://betuveto.blogspot.hu/2015/04/charles-martin-megiratlanul.html