Csendes halál blogturné utolsó állomása: Szembetűnő blogja
(kiadvány: Csendes halál)
Volker Kutscher Gereon Rath felügyelője 2014-ben mutatkozott be nálunk a Tisztázatlan bűnüggyel, mely a General Press Kiadónál jelent meg. Idén elérkezett a folytatás is, melyben Rath már a gyilkosságiaknál dolgozik az erkölcsrendészet helyett és még önfejűbb, mint az első részben volt. Szüksége is van rá, hiszen Berlinben egy sorozatgyilkos munkálkodik, aki a feltörekvő színésznőket pécézte ki magának és a bürokrácia nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyágyút elkapjanak. Az izgalmas nyomozás és Rath szórakoztató stílusa mellett az író elkalauzol minket a filmkészítés világába, ahol újdonságként és a jövőt erősen meghatározva felbukkan a hangosfilm. Tartsatok velünk ezen a három állomásos turnén, és ismerjétek meg Rath felügyelőt és a filmtörténelem egyik átütő korszakát. Ha szerencsések vagytok, és helyesen válaszoltok, akkor esélyetek van megnyerni a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egyikét. 

Ha valaki felajánlaná, hogy visszarepülhetek a 20. század bármely általam választott szakaszába - amikor még nem éltem -, akkor valószínűleg a század legelső éveit választanám, és magát Budapestet, vagy valamely szívemhez közel álló magyar várost. A korzózást, az etikettet, a boldog békeidőket. Ezen évtizedek nyomában - nem csupán az időrendiséget tekintve - ott topogna az 1930-as évek legeleje. Ugyan a háború kardja ott lógott a levegőben, a gazdasági válság fogalma begyűrűzött a mindennapokba, mégis volt egy kis szeglete a világnak, ami olyan változáson esett át épp ezekben az esztendőkben, melynek vívmányai a mai napig szórakoztatásunkat szolgálják. 


"Vagy azt gondolod, hogy a nagy Chaplin téved? 
Ugyan ki tudja, hogy a beszélő film nem csak egyszerű divat-e?"

A hangosfilm megjelenésének évei, a filmvilág kialakulása, a kulturális élet új színtere mint téma néhány éve, egy történelmi kurzus során ragadta meg a figyelmem, s bár az 1930-as évek második felének Németországában már teljesen a politika uralta a kulturális életet (e témával kapcsolatban Márai Jelvény és jelentése az egyik legemlékezetesebb olvasmányom), maga az 1930-as év még a weimari köztársaság kulturális virágzásához számítható. Ezen év márciusában járunk Volker Kutscher Csendes halál regényében is, és a fülszöveg épp e két szegmense, az 1930-as évek Németországa és a hangosfilm megjelenése győzött meg arról, hogy ismét érdemes kirándulást tennem a krimi műfajában. 

"Mindig van jobb annál, 
mint ami éppen van."

A cselekmény központjában egy színésznő, Betty Winter forgatás közben elszenvedett halálos balesete áll. A tragédia felderítésének nyomába Gereon Rath felügyelő ered. Mivel a sorozat első részéhez még nem volt szerencsém, így itt találkoztam először a karakterrel. Aki ismertségünk első szakaszában kevésbé nyerte el a szimpátiám. Érdekes, hogy ez a nyomozás előrehaladtával pozitív irányban változott, meg az is, hogy végeredményben a bűntény leleplezése, maga az út kevésbé a gyilkos kiléte miatt volt fontos számomra, inkább amiatt a sok-sok adaléknak tűnő információ miatt, amivel a szemfüles olvasó még közelebb kerülhet a '30-as évek világához.

 
 
"Rath néha úgy érezte, hogy a sokat megélt berliniek 
akkor is csak legfeljebb felhúznák a szemöldöküket, 
ha egyszer csak egy ötlábú, háromméteres óriás sétálgatna a Tauentzienen 
- feltéve persze, ha elég gyorsan szedné a lábát."

...mert tulajdonképpen ebben látom a regény igazi erősségét: a történelmiségben. Picit ez most felülírta számomra a Csendes halál krimi-vonalát, és olyan tényezőkre figyeltem fel, sőt, egy idő után leginkább azokra fókuszáltam, melyek többek között a korabeli egészségügyi-társadalmi-kulturális viszonyokra tettek utalást. Hogy mely, akár ma már mindenki által ismert szerek, gyógyszerek voltak akkoriban kevésbé ismertek egy átlagember, akár egy nyomozó számára is? Ki hogyan viszonyult a hangosfilmek megjelenésére, elterjedési lehetőségére? Ki az, aki lépett, ki az, aki kivárt? Hogy mutatja be a szerző a korabeli színészvilágot, ezzel összefüggésben pedig a sajtót, a hírek terjedését? Ez a felsorolás, a tényezők lassú kibontakozása természetesen és vitathatatlanul összefügg a nyomozással és a gyilkos lebuktatásával is.

"- Jó reggelt, Meisner úr! - mondta.
Rath megfordult. Victor Meisner olyan barátságosan nézett rájuk, mint egy üveg savanyú uborka.
- Magától sehogy sem lehet megszabadulni?
- Ez az egyik legnagyszerűbb tulajdonságom - vágta rá Rath."


Érdekes volt tehát az újabb kirándulás a krimi birodalmában, és kiderült: Volker Kutscher igazán alkalmas társ ebben. Az írói stílusa gördülékeny, a megoldásai és fordulatai nálam nyertek, a regény elején és végén pedig gyakorlatilag tökéletesen a hatása alá kerültem a tőmondataiból kirajzolódó helyzetképnek. Mindemellett elég pontos képet igyekszik nyújtani nem csupán a német, hanem az angol és amerikai filmvilág korabeli viszonyairól, helyzetéről is.

A teljes recenzió itt olvasható

 

2016-03-07 11:59:14
Fordította: Tolvaj Zoltán
,,Madridban nemigen ölik egymást az emberek" - Susanát mégis holtan találják. A lányt az esküvője előtt kínozták meg brutálisan, ugyanolyan módszerrel, ahogy a húgát is meggyilkolták hét...
Fordította: Frei-Kovács Judit
Felkeltette a kíváncsiságomat, sőt mi több, megdöbbentett, amikor megtaláltam Damian Baxter levelét a számlák, a köszönőlevelek és a jótékonysági felkérések özönében, amely minden...
Fordította: Szigeti Judit
Egy szerelemmel és veszteséggel teli élet földrészeken és óceánokon átívelő története. A hét nővér-sorozat felejthetelen, befejező kötete.
Fordította: Pejkov Boján
Van, hogy nem rajtunk múlik, merre visz az élet... Miután Beverly hatéves kisfiával, Tommie-val együtt elmenekült bántalmazó férje elől, megpróbál új életet kezdeni egy eldugott kisvárosban....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ