(kiadvány: A Harcos)

Gyengéim a történelmi romantikusok. Karen Marie Moning: A Felföld ködén túl című regénye óta pedig a skót szoknyás bátor harcosokról és szívszerelmeikről szóló történeteket sem vetem meg. Sőt, az utóbbi időben a kardozó vezérek még inkább belopták magukat a szívembe.
A General Press Könyvkiadónak köszönhetően az utóbbi néhány hétben Monica McCarty-tól A Felföld rettegett fiai sorozatba mélyedtem bele. Sokan várták A Vipera c. negyedik kötetet, és mivel az előző részeket is szépen dicsérték az olvasók, kíváncsi lettem az egész szériára. Szerencsére az első körben nem csalódtam.

Kiadó: General Press
Sorozat: A Felföld rettegett fiai
Műfaj: skót, történelmi romantikus
Oldalszám: 384
Eredeti cím: The Chief
Kötés: keménytáblás
Fordító: Palkóné Tabi Katalin
Megjelenés: 2014 (eredeti megjelenés: 2010)
ISBN: 9789636435233

     William Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva szerezze meg a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét… 

Tor MacLeod, a páratlan kardforgató a klánjának él. Egy könyörtelen leszámolást követően sok-sok év alatt, vérrel-verejtékkel tud békét és jólétet teremteni emberei számára. Nem hajlandó elköteleződni sem a skótok, sem az angolok oldalán. Mégis felkérik, hogy képezze ki és vezesse Robert the Bruce maroknyi, ám annál félelmetesebb csapatát. Hiába ajánlanak azonban számára egy gyönyörű menyasszonyt és vele busás hozományt, nemet mond. Aljas ármánnyal végül térdre kényszerítik, így kénytelen nőül venni a feleségül kínált, valóban meseszép és romantikus ábrándokkal teli, burokban nevelkedett lányt, Christinát. A nemkívánt házasság megannyi próbatétel elé állítja a két fiatalt. Rájönnek azonban, hogy van valami, amiért még a vészterhes időkben is érdemes élni és küzdeni – amíg csak lehet… 

A Felföld rettegett fiai-sorozat első darabját tartja kezében az olvasó: a rettenthetetlen harcosok és szerelmeik kalandos és buja történetei folytatódnak.

"Ezek a történetek azokról a férfiakról szólnak, akik a szabadság hívására válaszolva egy széthulló nemzetet kovácsoltak eggyé."

     Emlékeztek a Rettenthetetlen (Braveheart) filmre? Amiben Mel Gibson (William Wallace) kékre maszkírozott arccal indult csatába skót harcostársaival az igazságért? Ha akarnám sem tudnám elfelejteni azt a mozit, mert pár évvel ezelőtt elég kellemetlen dologban volt részem eme dicső film miatt. Kínos emlék ide vagy oda, azt elismerem, hogy minden megvolt benne, ami arra ösztökéli az embert, hogy maradjon szépen a fenekén, és bámulja a cselekményt: finom romantikát, drámát, valósághű csatákat.
Amikor megnézek egy filmet, sokszor továbbgondolom a történetet. Epilógusokat gyártok a fejemben saját szórakoztatásomra, és úgy tűnik ezzel nem csak én vagyok így, hanem az írók is, jelen esetben Monica McCarty, aki alaposan belemélyedt a skót történelembe, és megírta a Wallace utáni eseményeket. A valóságot összekeverte fikcióval, amit jó alaposan meghintett romantikával.

"Skócia bajnoka halott. Most neki kell továbbvinnie a lángot - ha vállalja. Nehéz feladat ez, és - mint Wallace halála bizonyította - veszedelmes is. Mindent elveszíthet."

     Könyvünk főszereplője Tor, a zord harcos, akinek a klánja a mindene, és esze ágában sincs Edward király és Robert the Bruce koronáért folytatott háborújában részt venni mindaddig, amíg Bruce meg nem kéri, hogy titokban képezzen ki számára egy elit csapatot, aminek tagjai mind kivételes harcosok. Nehezen, de végül rábólint a kiképzői szerepre, de feladatát megnehezíti egy törékeny szépség, akivel galád módon összeházasítják.

"- Tor MacLeod! - kiáltotta az arcába. - Az a férfi, akihez egyikőtöknek hozzá kell mennie.
Christina levegő után kapkodott, a hideg rázta. Hozzámenni? Ehhez az izmos óriáshoz? Még egy sziklában is több érzelem van. Te jó ég, épp úgy festett, mint azok a vad vikingek , akik fejekből készítenek nyakláncot, és szüzeket áldoztak fel kedvtelésből.
Egy pillanatra azt hitte, mindjárt elájul. Végül Beatrix tette meg helyette."

Christina, a hősnőnk, a háta közepére sem kívánja a nem várt házasságot, de, hogy nővérét megmentse szigorú és sanyargató apjuktól, elvállalja az ara szerepét. Nagyon bátornak tartom őt, mert olyan apával mint az övé elég nehéz az élet, plusz ez a házasság dolog sem elhanyagolható. Hozzámenni olyasvalakihez, aki rideg és távolságtartó, kötélidegek kellenek. Főleg, hogy új otthonának népe szúrós szemmel méregeti.

"Kellett neki a férfi. De vajon a férfi is hasonlóképp érzett?"

Christina idővel szépen veszi az akadályokat, de egyvalakivel mégsem tud dűlőre jutni. Mégpedig a férjével.
Jaj, a férfiak olyan furcsa szerzetek. Makacsak, és többnyire elég nehéz az érzelmes oldalukat előcsalogatni. Tor valódi kőszikla, rideg és távolságtartó - ami a lelki részét illeti. Viszont testileg aztán bőven odarakta magát.

 "Az ágy besüppedt a férfi súlya alatt. A lány szíve már nem vert olyan hevesen - egész egyszerűen megállt."

Jó hír az erotika kedvelőinek, hogy a könyv szép számban tartalmaz forró jeleneteket. Pont megfelelő mértékben sorakoztat fel pirulós eseményeket, de nem kell félni, nem megy át az egész erotikus ponyvába. A jelenetek szépek, szenvedélyesek, de a fenébe is, mind közül a csókjelenetet vártam a leginkább. A két főhős idővel testileg remekül összecsiszolódott, már csak a lelki összetartozást vártam epekedve. Hogy a Tort körülvevő páncél végre megrepedjen, és rájöjjön, a klánja nem akarja kisajátítani, lehet kicsit önző, és végre szerelemmel szerethet valakit. Christina is szerette volna, ha férje nem csak a szeretője, de a társa is.

"A klánfőnök túlságosan vad és tiszteletet parancsoló volt. Christina azonban nem kételkedett benne, hogy a lelke mélyén becsületes és lovagias volt, mint maga Lancelot."

"Ez más volt. A lány volt más. Tor azt hitte magáról, képtelen az érzelmekre, Christina mellett azonban érzett valamit. Megérintett benne valamit, amit már nagyon régen eltemetett magában; a felismeréstől megremegett."

"Ő maga volt a melegség és a fény egy olyan férfi számára, aki túl sokáig élt a kopár pusztaságban."

A lapokat nagyrészt a romantika miatt faltam, de lassan észrevettem, hogy a történet nem csak a két főszereplőt nézve érdekes. A felbukkanó csaták, vagy az elit harcoscsapat összecsiszolódását, kiképzését tekintve is igen figyelemreméltó. A skót szoknyás kommandósok csapata izgalmas, és jó volt, hogy minden egyes tagról szó esett, hisz minden rész valamelyikőjükről szól majd. Ebben a részben a Vipera nick-nevet kapó katona kapta a legjobb beharangozót, így nagyon várom már, hogy az ő könyvét is olvashassam.

Összesítés: ez a történet elég kellemesen meglepett, érdemes volt belevágni a sorozatba. Az első rész rögtön erős kezdést kapott, kérdés, a többi harcos története vajon túlszárnyalja ezt a kezdőkötetet? Mindenesetre jó visszagondolni erre a részre, mert megvolt benne minden ami érdekelt: intrika, romantika, vad harcos és az ő bátor asszonykája, érdekes és lehetőségekkel teli csapattársak, harcok és hosszú, búja pillanatok. Nem mondom, itt-ott néha sántított a történet, főleg némely eseményeknél, amik gyorsan össze lettek csapva, mintha nekem azt a történelemkönyvekből illene tudnom, pedig mindeddig nem tudtam. De nem is számít, mert amit elvártam azt megkaptam, és nagyon jól szórakoztam.

http://izyanniemsm.blogspot.hu/2016/04/monica-mccarty-harcos.html