Nászéjszaka blogturné - ötödik állomása: Szembetűnő blogja
(kiadvány: Nászéjszaka)
Nem titok, mióta blogolok, sokkal nyitottabb vagyok az új, akár komfortzónámon kívül eső műfajokkal szemben is . Van, amit ezáltal megkedveltem - ilyen például a krimi és a thriller -, és van, amivel még mindig óvatos vagyok. A történelmi romantikus ilyen. Sikerült már nagyon jóba és nagyon rosszba is belenyúlni. Most Donna MacMeans világában tettem egy kis utazást...

"Hadd emlékeztessem arra,
hogy egy idegennel kötött kényszerházasság tele van kockázattal."

Illusztráció
A 19. század kapcsolatrendszerének egy tipikus eleme az elrendezett házasság. Nem csak az 1800-as éveké persze, korábban a dinasztikus házasságok és az előkelők is előszeretettel helyezték az előnyös házasságra a hangsúlyt a szerelmi helyett. Hogy ezek hogy is sültek el a gyakorlatban, arról már ritkábban esik szó. Mi van akkor, ha adott hölgyemény már szerelembe esett egy másik fiatalemberrel, vagy épp a leendő férj tett hasonlóképp egy másik hölggyel? A családi érdekek - no, és a vagyoni helyzet vagy épp az előkelő cím megszerzésének reménye - mit sem törődött ezzel, a boldogság másodlagos tényező volt a listán. A Nászéjszaka története ezen az alapon nyugszik. Frant elszakítják szerelmétől, s hiába minden ármány és szökési kísérlet, a fiatal amerikai lányt a hercegi rang megszerzésére áhítozó anyja egy angolhoz, Williamhez adja. A férfi tud Francesca korábbi szerelméről, ám a lányra váró örökség "valahogy" mégis feledteti vele ezt az apró szépségfoltot. Mindazonáltal, a kétely mégiscsak felüti fejét Williamben: mi van, ha újdonsült felesége már teherbe esett "attól a másiktól"?

"— Egyébként — folytatta Mary — néha ezt a különleges hatást akkor is elérheti a férfiaknál, ha állig be van gombolkozva. A lényeg, hogy tudassuk velük, mi van a ruha alatt; ugye érti, mire célzok?
— A ruha alatt? Miért érdekelné a férfit a turnűr és a krinolin?"

MacMeans igyekezett, de közben olyan fiaskókat követett el a kötet egyharmadáig, ami nagyon nehézzé tette számomra a könyv értékelhetőségét. A már említett kétely egészen egyszerűen megbénította a történet előrehaladását, arról nem is beszélve, hogy a Fran és apja közti - gyermekáldásról szóló - csevej picit elképzelhetetlennek tetszett számomra, bármennyire is liberális a 19. század második felének Amerikája. Szóval, egészen addig, míg az ifjú pár angol földre nem lépett, aggódtam amiatt, hogy vajon végére érünk-e valaha is ennek a történetnek, és hajlandó lesz-e a két fél nyitni egymás felé, vagy egy frigid házasság szemtanúi lehetünk. De szerencsére Anglia, és a hercegi kastély sok-sok izgalmat - és néhány nászéjszakát is - tartogatott, bár ez utóbbit inkább erőltetettnek és "kötelező kör"-szagúnak éreztem. Fura, hogy az angol hagyomány - az amerikainál kötöttebb - keretei között MacMeans mintha otthonosabban mozgott volna, ezáltal pedig - minden ármányával együtt - befogadhatóbbá és élvezhetőbbé vált a regény. Fran és William nem csak testileg, de lelkileg is sokkal közelebb került egymáshoz. A menekülési vágyat és bizalmatlanságot szép lassan felváltotta egymás tisztelete és - természetesen - az egymás iránt táplált gyengéd érzelmek. Ez a folyamat szinte láthatatlanul bontakozik ki a történetben, ami - szerintem - a regény egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága. 
"A férfiak szívéért folytatott csatát 
ritkán lehet illendő viselkedéssel megnyerni."


A Nászéjszaka megint döntetlent hozott a történelmi romantikusok világában. A kötet második fele kifejezetten érdekes és fordulatos, az első fejezetek várakozása tökéletesen oldódik fel ezeken az oldalakon. Kicsit sajnálom, hogy nem fektetett nagyobb hangsúlyt az angol társadalmi viszonyok, szűkebben pedig e család kapcsolati hálójára (bár, mivel sorozatról van szó, előfordulhat, hogy ez már megtörtént az első részben). A történet bemutatja, hogy néha az elrendezett házasságok is boldogságra, mi több: szerelemre futhatnak ki - bár hiú remény azt gondolni, hogy ez minden esetben így történt/történik - de ez a romantikusok szépsége.

A teljes recenzió itt olvasható

2016-07-05 11:47:14
Fordította: Fügedi Tímea
,,Emlékezz a halálra!" - Zerubabbel Barraclough órásmester ars poeticája A Brontë nővéreknek két szenvedélyük van: az írás és a nyomozás. Mivel az alkotói karrierjük háttérbe szorult,...
Fordította: Tihor Szilvia
Két gyerekkori barát és egy döntés, amely szétszakítja, mégis örökre összeköti őket
,,Éreztem, hogy ez a csend nem az üresség csendje. Hanem az iszonyat, a rettegés csendje. A gonosz csendje." Egy balul végződő eljegyzési vacsora után az egyik vendéget, az idős Fionát holtan...
Fordította: Fügedi Tímea
,,Emlékezz a halálra!" - Zerubabbel Barraclough órásmester ars poeticája A Brontë nővéreknek két szenvedélyük van: az írás és a nyomozás. Mivel az alkotói karrierjük háttérbe szorult,...
Fordította: Tihor Szilvia
Két gyerekkori barát és egy döntés, amely szétszakítja, mégis örökre összeköti őket
,,Éreztem, hogy ez a csend nem az üresség csendje. Hanem az iszonyat, a rettegés csendje. A gonosz csendje." Egy balul végződő eljegyzési vacsora után az egyik vendéget, az idős Fionát holtan...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ