Rejtélyes alakok az éjszakai ködben, magának való nyomozónő és brutálisan meggyilkolt nyugdíjas rendőr-főfelügyelő – az imént említett címszavakat olvasva a krimik és a thrillerek rajongói valószínűleg már elkezdték dörzsölni tenyerüket. A német származású írónő, Charlotte Link a gyilkolós-nyomozós regények nagyágyúja. Legújabb szerzeménye a Hazug múlt című könyv, ami októberben jelent meg magyar nyelven a General Press Kiadónál. Az 510 oldalas kötet kellően súlyos, és a súly alatt most nem arra az erőhatásra gondolok, amivel a könyv az asztalt nyomja.

A helyszín egy észak-angliai kisváros, ahol saját otthonában brutálisan megölik a nyugdíjas  Richard Linville-t, a köztiszteletben álló rendőr főfelügyelőt. Mivel a férfi nem sokat vizet zavart – azon kívül, hogy hivatásból évtizedeken át rosszfiúkat küldött a rácsok mögé – felmerül a kérdés, hogy ki akarta eltenni láb alól. Linville lánya, Kate az apja halálával elvesztette az egyetlen embert, akit szeretett. A londoni rendőrségen dolgozó nő magányosan, céltalanul éli mindennapjait: senkihez sem tud közel kerülni, ráadásul a munkájában sem érzi magát sikeresnek. Amikor hazatér gyászolni a szülői házba, úgy látja, a vidéki rendőrség nem tesz meg mindent az ügy felgöngyölítéséért, ezért ő maga ered a gyilkos nyomába. A nyomozás során egyre több holttestre bukkan, és mind több titokra derül fény az apja múltjából…

Ahogy a krimiknél bevett szokás, a Hazug múlt is egy rejtélyes, ám annál véresebb kisvárosi gyilkossággal adja meg nekünk az alaphangot. A nyomozós sztorit Charlotte Link lélektani drámával bolondítja meg, méghozzá nem is akármilyennel. Miközben rágjuk a körmünket, hogy vajon ki ölte meg Richard Linville-t, rá kell jönnünk, hogy az egykori főfelügyelő múltja korántsem olyan makulátlan, mint ahogy sokan hitték. Márpedig Kate számára apja volt az egyetlen személy, akihez valóban kötődött, ez az ellentmondás adja a regény pikantériáját. Ha már a főszereplőnél járunk, ő az idealizált hős szöges ellentéte. Óriási bajban lennénk, ha fel kéne sorolnunk a szerethető tulajdonságait és erényeit. Kate nem egy szuperzsaru, mosolyogni csak szökőévenként szokott és még csak nem is szép. A könyv többi szereplőjéhez hasonlóan mi is csak sajnálni tudjuk magánya és keserűsége miatt. Pontosan ezért értjük meg Kate motivációját, ami jelen esetben mindent felülír: meg akarja tudni, ki ölte meg az egyetlen személyt, akit szeretett. Csakhogy minél közelebb kerül a végső válaszhoz, annál többet csalódik erkölcsileg hibátlannak vélt édesapjában. Charlotte Link ügyesen kifundálta ezt a lélektani csavart, miközben olyan részletességgel mesél, hogy filmként pörög előttünk a történet. A vér nélküli krimi olyan, mint a gól nélküli foci – ezt valószínűleg a szerző is jól tudja. Ennek megfelelően a gyilkosságokat is olyan szemléletesen írja le, hogy az összes széttört térdkalács és megkínzott áldozat megjelenik lelki szemeink előtt. Charlotte Link folyamatosan fenntartja a feszültséget: hol egy távolban megcsillanó rejtélyes távcső, hol egy éjszakai telefonhívás hozza a frászt szereplőinkre.

Akciódús történetvezetésével és személyes drámájával a Hazug múlt egy rendkívül ütős krimi. Egy hűvös őszi-téli éjszakán nincs is jobb, mint egy ilyen könyvvel zárni a napot. Csak aztán nehogy rémálmaink legyenek!

A teljes recenzió itt olvasható