Hat árva lány Svájcban, egészen pontosan Genfben, egy szigeten, egy olyan mostoha apával, aki olyan gazdag, mint Krőzus... boldogan élnek testvérként, míg fel nem nőnek, s „mindenható” apjuk hirtelen halála újra összehozza őket a szigeten. A történet ott kezdődik, amikor mindannyian egy-egy nyomot, amolyan útravalót kapnak, amelynek segítségével kideríthetik, honnan származnak, kik a vérszerinti szüleik. Itt indul a kaland várhatóan hét köteten át, a múlt bonyolult emléklabirintusain keresztül Lucinda Riley - A hét nővér című könyvében.

Maia ​​és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki.

1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét.

Lucinda Riley A hét nővér-sorozat első kötetében mesterien szövi össze két fiatal nő történetének szálait, akik egy számukra idegen, mégis vonzó városban az őket foglalkoztató kérdésekre keresve a választ, gyógyírt találnak a lelki sebeikre, és felfedezik az élet szépségét.

Értékelés:

Ez a sorozat egész egyszerűen fantasztikus, és egy nagyon ütős első résszel bolondítja magába az olvasóit. Adott tehát 6 testvér, akiket mind örökbe fogadtak, és mivel egy csillagképről nevezték el őket, mindannyian évekig várják a hetedik lány érkezését – ami azonban nem történt meg. Különböző nemzetek változó habitusú lányai, akik nagy gazdagságban nevelkednek, világot látnak, élnek a hobbijaiknak, egymástól távol vagy egymáshoz éppen közel, egész addig, míg édesapjuk hirtelen halált hal. Végrendelete által mindannyiukra egy-egy levelet, egy koordinátát és egy apró nyomot hagy, amelyen elindulhatnak, hogy felkutassák igazi származásukat, igazi otthonukat.

Az első kötet, Maia, a legidősebb lány útjáról szól, aki nem közelebb utazik, mint Brazíliába, ahonnan elhunyt mostohaapja nyomai alapján származik. Azon kívül, hogy a könyvbeli jelenben (2007-ben) barangolhatjuk be vele ezt a különleges országot, megismerve nevezetességeit, Maiával együtt szurkolunk, hogy megtalálja családját, melyből azonban nem sok maradt. A cselekmény két szálon fut, melybe eleinte nehéz belerázódnunk, utána azonban a könyv letehetetlenné válik, ahogy bejegyzéseken, leveleken és elbeszéléseken keresztül Maiával együtt visszarepülünk hosszú oldalakra a múltba, 1927-be, Rióba (és később Párizsba). Míg tehát Maiával követjük a múlt halványuló fonalát, a párhuzamosan futó történetben megismerjük dédanyját, Izabelát, aki 18 évesen, érdekházassága megkötése előtt Párizsba utazik, s ott megismerkedik élete szerelmével, egy szobrásszal.

Bonyodalmas szerelmi történetekbe csöppenünk, s mindeközben nem ritka, hogy míg a szobrásszal és környezetével ismerkedünk, belecsöppenünk a párizsi, akkori bohém életbe, és összefutunk a kor neves alkotóival vagy megismerkedhetünk a szürrealisták gondolkodásmódjával is. Bepillantást nyerhetünk a híres Cristo Redentor létrejöttébe, megismerjük az ötletgazdát, Heitor da Silva Costát valamint a szobrászt, Paul Landowskit és segédjét. Megtudjuk, hogy a szobor maga Párizsban készült, külső borításához pedig zsírkövet használtak, s darabokban szállították át Rióba, hogy aztán ismét összeilleszthessék mai helyén.
Mint Izabelát, minket is elvarázsol Párizs modernizációja, a nők felbukkanó egyenjogúsága, miközben Rióban a kávéültetvények által hirtelen meggazdagodott betelepülők sorsa süllyedőben van.

Két külön világ, amely között Izabelának választania kell. Néha olvasás közben annyira magával ragadott a történet, hogy teljesen meg is feledkeztem Maiáról, amíg ismét összefutottam vele 2007-ben, immár mai szemmel vizsgálva a Cristot és annak múltját, amelyben az ő dédanyja is bizonyos szerepet játszhatott. De vajon Maia megtalálja a boldogságot a jelenben?

Hosszú kalandozás ez, nemcsak országokon, földrészeken át, hanem időben is. Szép lassan bontakoznak ki az események és a tudnivalók, miközben a kötet legvége egy hatalmas felvetett kérdéssel zárul. Személy szerint alig várom a folytatást, és kíváncsi vagyok, hogy a többi húg sorsa milyen tájakra vezet majd, az ő családjuk miféle volt, és legfőképpen persze a két fő kérdés: Miért őket fogadta örökbe pai, és hol lehet a hetedik húg?