(kiadvány: Hazug múlt)

Krimi esetében különösen nehéz a blogger dolga. Mennyit árulhat el a történetből, meddig nem válik poéngyilkossá az ajánló, spoilerek nélkül kell fokozni az izgalmakat, kíváncsivá tenni az olvasókat. Chalotte Link összetett, valóban erős lélektani krimit ad olvasói kezébe. A Hazug múlt kivételes bűnügyi és pszichológiai thriller, ami fontos üzenetet is hordoz.


Minden különösebb tartalom elemzése nélkül, talán az olvasási időm a legbeszédesebb: este nyolc körül kezdtem el, majd, elsőnek a 390. oldalnál tettem le, éjjel egy órakor. Kis szünet után, nem hagyott nyugodni a szereplők sorsa, a történet fordulatai. Végig olvastam, szinte egy szuszra az
510 oldalas krimit. Hajnal háromra tudtam ki a hunyó és miért.
Nos, ha gyenge, unalmas, érdektelen lett volna, nem áldozom be az alvásidőmet.

Szeretem a sötét, múlt titkait boncolgató történeteket. A krimi középpontjában ezek állnak ezúttal.
Titkok, amelyek összekötnek vagy szétválasztanak. Családok életét fűzik szorosra vagy rombolják
le örökre. A háttérben meghúzódó sérelmek, motivációk, és a bosszú az, ami a történet motorja.

Két látszólag egymáshoz semmi kapcsolódást nem mutató epizóddal nyit a krimi. Az csak hab a
tortán, hogy a két esemény között tizenhárom év telik el. Persze, a krimiolvasó pontosan érzi,
hogy ezek bizony valahol szorosan összefüggenek. A biciklizni induló kisfiú esete és a nyugdíjas rendőrfelügyelő brutális halála erős kezdés.

A folytatásban megismert forgatókönyvíró élete harmadik szálként szinte csak ott lóg a történetben, pedig hamarosan főszereplővé lép elő ez a család. Ismerős fordulatnak, megérkezik a néhai rendőr lánya is az eseményekbe, aki nyomozó a Scotland Yardnál Londonban. Innen válik egyre érdekesebbé a regény. Az álmos kisváros rendőrsége két hónap után sem tud felmutatni értékelhető eredményt. Természetesen Kate nyomozni kezd.



Charlotte Link mesterien fűzi egybe a szereplők életét, tereli őket. A kibontakozó borzalom nem
kíméli egyik szereplőt sem. Kate magányos, szürke életét érthető módon valósággal felbolygatja imádott apja halála.
A szellemi törések erősek a regényben, nem egyszer keltenek önmagukon is túlmutató hatást.


Mondanom sem kell, teljesen lebilincselt és rögtön a hatása alá kerültem. A kételyek és kérdések
csak úgy sorjáznak a regényben. Egyre több titokról hull le a lepel, egyre több újabb bűntény
történik. Ahogy Kate egyre mélyebbre ássa magát apja múltjában, az annál szövevényesebbé válik.

Kate nyomozása beindít dolgokat, történnek még gyilkosságok is. A legmeglepőbb azonban az lesz nem csak Kate, de az olvasó számára, hogy az apa képe alaposan megváltozik. Mintha nem is az lett volna életében, akinek ismerték és szerették. Mit tudunk, mennyire ismerjük szeretteinket? A gyász feldolgozása mellé egy súlyos titok mennyiben változtatja meg a viszonyunkat visszamenőleg? Van, lehet feloldozás? Mennyire értékelődnek át kapcsolataink, érzéseink? Van olyan, hogy bocsánatos bűn? A hazugság nem véd meg, csak időlegesen. Milyen titkot rejt a régi ház?
Érzésem szerint ebben a könyvben minden a helyén van, sok körülmény fontosabb, mint maga a krimi szál, noha annak a végső lezárása hihetetlen meglepő, váratlan. A szálak szövevényesek, de összeérnek. A helyszín is legalább annyira eredeti lesz.

Nemcsak a téma változatos, a cselekmény sodró erejű, de a könyv ragyogó karakterrajzok egész sorát tartalmazza. Kate mellett Caleb Hale nyomozó, és az ambiciózus Jane őrmester alakja mellett a többi szereplőről is egy egy tanulmányt lehetne írni.

Terry és Neil mint egy elfuserált Bonnie és Clyde a krimiben, bár kétségtelen a jelenlétük mozgatja a történetet. Stella erős, rátermett nő, aki végig anyatigrisként védelmezi fiát Sammyt. Akinek nem ő az édesanyja... Titok itt is akad!


Nyomasztóan valósághű történet abból a szempontból, hogy pontosan olyannak ábrázolja az emberi viszonyokat, ahogyan az életben is előfordulnak. A második áldozat két fia ugyan mellékszereplők, gondolataik, érzéseik mégis elgondolkodtatóak.Nem kevésbé érdekes Terry és családja viszonya, sorsa sem. Mennyire nem törődünk saját rokonainkkal, magányosak, egyedül maradnak. Nem érünk rá, kifogás mindig akad.

Az események egy percig sem hatnak öncélúan: hatásvadászat nélkül gondolkodtat, vet fel súlyos erkölcsi problémákat. Kliséktől mentesen, de az emberi gyarlóságot szemléltetve tükröt
állít elénk. A bosszú életeket, sorsokat tesz tönkre, mérgezi meg azokat értelmetlenül.
Sajnos vannak dolgok, amit nem lehet ezzel jóvá tenni, erkölcsileg pedig elítélendő.

Remélem lesz még alkalmam Charlotte Link krimit olvasni. Az írónő korábbi munkáiból a Másik gyermek, Róka a völgyben és A sziget ígéretesen sikeresek külföldön. Talán a hazai olvasóknál is nyerő lehetne.

A teljes recenzió itt olvasható