A hét nővér sorozat első részéről már írtam nektek, nemrég pedig megjelent a második kötet, amely a Viharnővér címet viseli. Ezúttal a második nővér, Ally kalandjait követhetjük nyomon, mely során egészen Norvégiáig utazunk, s mindeközben „látogatást teszünk” nem csak az 1800-as évekbeli Krisztiániába (mai Oslo), hanem a II. Világháborús Lipcsébe is.

Értékelés:

Bár ez a rész nem nyerte el annyira a tetszésemet, mint a sorozat első kötete, azért megállja a helyét, mint folytatás, és kellemes, sok délutánra elegendő kikapcsolódást nyújtott. Egy kicsit ugyan zavart, hogy a könyv elején majdnem ugyanazok a történések olvashatók (csak más szemszögből), mint A hét nővérben, és Ally sem tudott annyira a szívemhez nőni, ugyanakkor a múltbéli kalandozásokat most is szívesen fogadtam.

Bevallom, kicsit erőltetettnek éreztem az Allyvel kapcsolatos romantikus szálat, és a könyv terjedelmét tekintve túlságosan hamar lezajlottak az események ezzel kapcsolatban, az érzéseit nem mindig éreztem elég megalapozottnak. Ugyanakkor nagyon érdekfeszítőre sikerült az 1800-as évekbeli Norvégia és a kis, feltörekvő parasztlány története, aki szeretne híres énekessé válni. Ebből is látszik, hogy most is több generációnyit utazunk vissza az időben, ezúttal azonban a köztes időszak is jobban ki van dolgozva, hiszen a második világháború idején egy fiatal szerelmespárral is megismerkedhetünk, akik épp Lipcsében folytatják tanulmányaikat.

Több pár és több élet, sors története bontakozik ki a szemünk előtt, és olyan hírességek is felbukkannak a színen, mint Edvard Grieg zeneszerző vagy Henrik Ibsen drámaíró, költő. Ráadásul, míg az első részben a szobrászat, addig ebben a részben a zene világának kulisszái mögé pillanthatunk be.

A Pa Salt körüli dolgok sajnos még most sem tisztázódnak, úgy érzem, sokat kell még várnunk egy mindent átfogó magyarázatra, de kíváncsian várom a sorozat további részeit. A harmadik részben például Csillaggal Londonba látogathatunk majd el. Személy szerint talán Tiggy történetét várom a leginkább, mert ő az érdeklődési körét tekintve közelebb áll hozzám, és remélem, vele jobban tudok majd azonosulni, mint Allyvel, mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy sokan vele is megtalálják majd a „közös hangot”.

Bátran ajánlom a történetet azoknak, akik szeretik a romantikus és történelmi regényeket, azonban az első rész szerintem szükségeltetik hozzá.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Ally nekem annyira nem volt szimpatikus, de a múltbéli karaktereket megkedveltem.
Borító: 9/10 – Nekem kicsit túl színes, de végtére is az északi fényeket akarja szimbolizálni, úgyhogy tetszik.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik olvasták az első részt, és érdekli őket a második nővér sorsa. (Romantikus és/vagy történelmi könyvek kedvelőinek).
+ pont: Mert nagyon élveztem az 1800-as években játszódó részeket.
- pont: Mert a mai, 21. századi történések Allyvel nem voltak olyan érdekesek és néha elég vontatottnak éreztem emiatt a túlerőltetett romantikát.

A teljes recenzió itt olvasható