Megható történettel jelentkezett A kis francia könyvesbolt kötet szerzője, Cécile Pivot: a Néha kiderül az égben egy gyermekét elvesztő házaspár küzdelmeibe tekinthetünk be.

„Másképp szálltunk alá a pokolba, csupán ennyi történt.” Izia csendben végignézi, ahogy a férje, Étienne összepakol, és elhagyja a lakást, amelyben egyetlen gyermeküket, a nyolcéves Zoét nevelték, akit néhány hónappal korábban elgázolt egy részeg sofőr. A nő megkönnyebbül, amikor egyedül marad a bánatával, és bezárkózhat a kislány érintetlen szobájába. Ám ahogy telnek a hetek, visszatér belé az éhség, a vágy a napsütés és a friss levegő után. Különös vállalkozásba kezd: elhatározza, hogy olyan embereknek fog segíteni, akik az elhunyt szerettük elvesztése után kipakolnának és megtisztítanának egy lakást. Felvesz egy fiatal segítőt, Samuelt, aki zavarba ejtően őszinte, meghatóan érzékeny, és maga is pontosan ismeri a gyász természetét. Izia fokozatosan tér vissza az életbe, és végül ráébred, hogy bár a fájdalom felemésztő, néha azért kiderül az ég.

Cécile Pivot a Battements de cœr (Szívdobbanások) című művéért elnyert a Lions Club Île-de-France irodalmi díját. A már magyarul is olvasható A kis francia könyvesbolt ugyancsak több irodalmi díj nyertese. A Néha kiderül az ég a harmadik regénye.

Pivot regénye nem árul zsákbamacskát és már egyből bedobja az olvasót az érzelmek mélyvízébe: egy olyan tragédiát tár elénk, amely minden szülő legnagyobb rémálma, és amelyet feldolgozni talán soha nem lehet. Izia és Étienne a fiatal házasok és szülők boldog életét élik, kapcsolatuk a megszokottnál is idillikusabb, a nyolcéves Zoé pedig bearanyozza mindennapjaikat. Ebbe a mesébe illő képbe rondít bele egy részeg sofőr, aki halálra gázolja a kislányt. A gyász mind Iziára, mind Étienne-re másként hat, mindketten saját módszereikkel és képességeik határán belül próbálják feldolgozni a feldolgozhatatlant. Izia mindvégig tagadásban él, egyszerűen nem tudja elhinni, hogy a tragédia valóban megtörtént, míg Étienne-ben végtelen harag táplálódik. A helyzet végül odáig fokozódik, hogy a férfi menni, a nő pedig maradni akar – a tragédia árnyékában egyikük fizikailag, másikuk lelkileg menekül.

„A szerencsétlenségek nem mérhetők egymáshoz. Az élet különösebb dráma nélkül is elviselhetetlenné válhat.”

Egy gyermek elvesztésének súlyát csak az tudja igazán átérezni, aki maga is átélte ezt a borzalmat, de Pivot kísérletet tesz rá, hogy az olvasóval is megértesse, min kell egy szülőnek keresztül mennie. Egy olyan jövő kerül kilátásba, ahol minden egyes nap szembe kell nézni a fájdalommal, a hiánnyal, amely miatt igazán soha nem lehet boldog az illető. Pedig tovább kell lépni – legalábbis ezt mondják, és ez az állítás részint igaz, de a továbblépés cseppet sem egyenlő a felejtéssel. Iziának is leginkább azt kell megtanulnia, hogyan tudja a mindennapi életbe beépíteni a fájdalmat úgy, hogy ne az legyen az elsődleges, ami meghatározza őt.

A történetet jórész Izia szemszögéből és visszaemlékezéseiből ismerjük meg, aki – miután férje elhagyja őt – végleg elzárkózik a világ elől. A depressziója egyre nagyobb méretet kezd ölteni, ezáltal egy végtelen körfogás indul el, hiszen az élete is egyre kilátástalanabbá, cél nélkülivé válik. A szerző érezhető módon – és érthető okokból – az anyával képes jobban azonosulni, vele rezonál, így az olvasó is az ő karakteréhez tud jobban kötődni. Izia végül egy egészen különös módját találja meg a gyászfeldolgozásnak: más halottak dolgai között rak rendet, segít az elhunytak lakásának kiürítésében – vagyis pont abban nyújt segédkezet, amiben ő maga „kudarcot vallott.” Ez a lépés érzékenyen mutatja be, hogy az emberek hogyan képesek osztozni a fájdalmon vagy éppen kimutatni az együvé tartozásukat. Izia egy alkalommal megismerkedik Samuellel, akinek a hatására a nő máshogy kezd hozzáállni a jövőhöz, és még talán az alagút végén a fény is felcsillanni látszik.

Pivot tehát egy igen nehéz témát dolgoz fel, amelyet komolyan is vesz, a történet mégis olvastatja magát. Nagyon könnyen és hamar közel tudunk kerülni a szereplőkhöz, így a sztori is szinte azonnal magával rántja az olvasót. A történet elgondolkodtató, egyben nagyon szép üzenetet is hordoz magában, és el is hiteti velünk, hogy még a legviharosabb időben is kiderülhet az ég.

https://deszkavizio.hu/a-het-konyve-cecile-pivot-neha-kiderul-az-eg/