Az utóbbi években újra és újra visszatérő vágy a klasszikus krimik világába menekülni – oda, ahol a rejtélyek szűk, bezárt terekben bontakoznak ki, és minden gyanús szó, minden félrecsúszott pillantás jelentéssel bír. Ande Pliego Végzetes meghívás című debütáló regénye pontosan ezt az élményt ígéri: egy modern köntösbe bújtatott, ugyanakkor tiszteletteljes főhajtást a nagy elődök, különösen Agatha Christie előtt.

Bár elsőkönyves szerzőként Pliego írásán még érződik a rutintalanság, a történet felépítése, a bezártság feszültsége és a folyamatosan változó gyanú egy igazán szerethető, szórakoztató olvasmánnyá teszi a regényt. A könyv különösen azoknak az olvasóknak fog tetszeni, akik élvezik a sokszereplős bűnügyeket, ahol a szavak mögött titkok rejtőznek, a gyilkosságok láncolata pedig nemcsak a szereplőket, de az olvasót is próbára teszi.

Lássuk hát a Végzetes meghívást!

Történet

A Végzetes meghívás alaphelyzete egyszerre egyszerű és végtelenül izgalmas: J. R. Alastor, a rejtélyes, világhírű krimiíró, aki eddig féltve őrizte kilétét, meghív hat másik krimiszerzőt saját magánszigetére. A meghívás ígérete hatalmas csábítás: a lehetőség, hogy a legendával személyesen találkozzanak, és részt vegyenek egy egyhetes, exkluzív íróműhelyen, ellenállhatatlanná válik.

Az érkezésük azonban csalódással indul: Alastor helyett csak Mila del Ángel, egy ifjú, lelkes író fogadja őket. Az eredeti terv – közös munka, játékos feladatok, műhelymunka – gyorsan komorabb árnyalatot kap, amikor egy vihar elzárja őket a külvilágtól. Az időjárás okozta bezártság feszültségét fokozza, hogy egy holttest bukkan fel – és innentől kezdve egyértelművé válik, hogy a szigeten valaki (vagy valakik) nem az, akinek látszik.

A regény külön érdekessége, hogy Pliego beemeli a történetbe Alastor első nagy sikerű regényének részleteit is, mintegy történeten belüli történetként. Ezek a beillesztett szövegrészek nem csupán szórakoztatóak, hanem mesterien fokozzák a misztikumot, időnként kulcsokat rejtenek a valódi események megértéséhez.

Ahogy telnek a napok, a holttestek száma növekszik, a gyanakvás légköre mindent átitat, és a valaha játékosnak induló találkozó hamarosan halálos játszmává válik. Közben a szereplők rádöbbennek: ők nem csupán vendégek egy kreatív hétvégén, hanem bábok egy gondosan előkészített, végzetes sakkjátszmában.

Karakterek

A Végzetes meghívás egyik legnagyobb vállalása, hogy nagyszámú szereplőgárdával dolgozik. A hat meghívott író mindegyike más-más hátterű, más motivációkkal érkezik a szigetre, de közös bennük, hogy mind rejtegetnek valamit. A karakterek váltott nézőpontból történő bemutatása segít árnyalni a személyiségeiket, még ha az olvasónak néha oda is kell figyelnie, hogy ki kicsoda.

Mila del Ángel különösen érdekes figura: első pillantásra fiatal, lelkes, szinte naiv szereplőnek tűnik, de hamar érezhető, hogy több van a háttérben. A meghívott írók között akad cinikus veterán, karrierista feltörekvő, naiv álmodozó és számító manipulátor is – mind másképp viszonyulnak a helyzethez, a szigethez és egymáshoz.

Pliego bátran vállalja, hogy karakterei nem feltétlenül szerethetők: mindannyian hordoznak hibákat, önzést, gyarlóságot, amelyek hitelesebbé teszik őket, még ha emiatt nehezebb is velük együttérezni. Érdekes módon ez a távolságtartás nem csökkenti a feszültséget – épp ellenkezőleg: a gyilkosságok során az olvasó szinte egyszerre szurkol mindenkinek és senkinek.

A személyes titkok, bűntudatok, elhallgatott igazságok lassan bomlanak ki, mint valami régi, bűzös seb, és mindez egyre jobban fokozza az általános bizalmatlanságot.

Krimi hangulat

A sziget elszigeteltsége és a tomboló vihar által teremtett bezártság tökéletes hátteret biztosít a klasszikus krimiélményhez. Pliego tudatosan épít a "bezárt szoba" effektusra: a szereplők tudják, hogy a gyilkos köztük van, nincs kiút, nincs segítség. Ez a feszültség szinte tapinthatóvá válik.

A történet hangulata sötét, nyomasztó és fokozatosan egyre nyugtalanítóbb. A rejtett kamerák, a múltbeli bűnök súlya, a vallomások és bűnbánatok témája mind hozzájárul ahhoz, hogy a regény ne pusztán egy szórakoztató gyilkossági rejtvény legyen, hanem egy lélektani krimi is.

Pliego ügyesen használja a félrevezetést: az olvasó időről időre biztosnak érzi magát abban, hogy megfejtette a rejtélyt, csak hogy a következő fejezetben új információk borítsák fel a korábbi elképzeléseit. Bár a történet néhol talán kissé elnyújtott, és a ritmus nem mindig egyenletes, a jól elhelyezett fordulatok és a fokozatosan kibomló, egyre sötétebb hangulat ezt bőven ellensúlyozza.

Az atmoszféra az egyik legnagyobb erőssége a regénynek: a zárt tér, a természet tombolása, a szereplők közötti egyre fokozódó paranoiás gyanakvás olyan érzelmi sodrást teremt, amiből nehéz szabadulni.

Összefoglaló

A Végzetes meghívás egy ambiciózus elsőkönyves próbálkozás, amely rengeteg szerethető és izgalmas elemet tartalmaz, még ha nem is mentes a hibáktól. Az ötletes alaphelyzet, a misztikus hangulat, a karakterek közötti bizalmatlanság és a sokkoló végső csavar mind azt bizonyítják, hogy Ande Pliego ígéretes tehetség.

Bár néhol a cselekmény bonyolultsága inkább káoszba hajlik, mintsem elegáns komplexitásba, a szerző mer újítani, és nem fél a hagyományos krimi kereteit egy kicsit feszegetni is. A történet végén feltáruló igazság nemcsak a gyilkos személyét leplezi le, hanem mélyebb kérdéseket is felvet bűnről, bűnhődésről és megbocsátásról.

Akik szeretik a szigetre zárt gyilkossági rejtélyeket, az Agatha Christie-féle rejtélyes felállásokat, és nem bánják, ha a karakterek néha kellemetlenek, sőt taszítóak is, garantáltan élvezni fogják ezt a modern, izgalmas krimit.

Ande Pliego: Végzetes meghívás című kiváló regényét keresd a Líra.hu oldalán E-book formátumban is!

https://krimiolvasoikor.hu/ande-pliego-vegzetes-meghivas/