Webb könyvei is olyanok, hogy szinte rá sem nézek a fülszövegre, anélkül is kellenek nekem. Ha pedig még a borítókat is meglátom...

Jelen történet főszereplője a hamvas leánykort már túllépő, ám még mindig nagyon csinos Rachel Crofton, aki nevelőnőként dolgozik, és már sok esélye nincs megfelelő házasságot kötni. Nagyjából beletörődött sorsába, azonban Richard Weekes, a jóképű borkereskedő feltűnik a színen, ráadásul házassági ajánlatot is tesz. A lány tudja, hogy nem tétovázhat, ez az utolsó esélye, így hát igent mond.

Megköttetik a házasság, ám hamar kiderül, hogy nem minden fenékig tejfel. Miközben a lány gondolatai folyamatosan akörül forognak, hogy feledhetné el a sok tragédiát, amit átélt addigi élete során, több furcsaság tűnik fel férjével és annak titokzatos ismerőseivel kapcsolatban. Ráadásul a férfi egyre később és egyre kapatosabban jár haza, nem ritkán kezet is emel feleségére.

Tartozásaik egyre növekszenek, így jól jön az az állásajánlat, amit Rachel kap Mrs. Alleyn-től, aki társalkodónőként alkalmazza őt súlyosan beteg fia mellé. Jonathan Alleyn és a nő első találkozása félelmetesre sikeredik, de Rachelt nem olyan fából faragták, akit szimpla fenyegetéssel el lehet tántorítani eredeti céljától.

Egyre több rejtélyes dolgot tud meg férjéről és munkaadói kapcsolatáról, ezzel együtt egyre több lesz a kérdés is, amelyekre választ szeretne találni.

Vajon be tudnak gyógyulni azok a sebek, amelyek már olyan mélyek, hogy gondolkodni sem tud tőlük az ember? Vajon újra lehet építeni azokat az életeket, amelyek már a szakadék szélén is túlnyúlnak? Az írónő megadja a választ a végén, amit most szerintem egy csöppet túlnyújtott. Élvezhető volt nagyon is mindvégig, de úgy éreztem, sosem érünk a végére. :D A stílusát egyébként pedig nagyon szeretem, továbbra is keresni fogom az írásait.