Újabb Juliette Fay regény jelent meg végre magyarul, amely most egy érdekes családi történetet mesél el nekünk. Nem világrengető műről van szó, csak egy kedves elbeszélésről, olyan hétköznapi problémákkal, amelyek bárki életében előfordulhatnak. Épp ezért az Édes otthon ideális adventi olvasmány, mert kiderül belőle, hogy bár a család gonddal jár, de emellett rengeteg örömöt és erőt ad az embernek.

Az Édes otthon borítóján lévő könyvajánló nem rengeti meg a világot, nem érzi az ember az azonnali késztetést, hogy kézbe vegye és elolvassa, pedig érdemes. Történetünk főhőse Sean Doran, a negyvenes éveiben járó ápoló, aki a tanulmányai befejezése óta a harmadik világbeli országok katasztrófa sújtotta területein dolgozik. Munkája során megfordult mindenhol, ahol háborúk és természeti csapások tizedelték az ott lakókat. Az utóbbi időben, azonban történt valami Seannal, valami megváltozott. Kiégett. Ezért úgy dönt, hogy hazatér Amerikába a családjához, hogy kicsit feltöltődjön, majd ismét belevesse magát a munkába, valahol a Föld golyóbis egy távoli részén. Hazatérve azonban problémák tengerével találkozik, és rájön, senki nem fogja helyette rendbe tenni a dolgokat. A családi bonyodalmak kibogozása azonban nem úgy sül el, ahogy gondolta, és ahelyett, hogy minden szálat szépen rendbe tenne, ő maga is beléjük bonyolódik.

A gondok egész hétköznapiak. Sean húga színészi karrierről álmodik és New Yorkba költözik. Az idős nagynéninek a memóriája kezdi felmondani a szolgálatot, és muszáj egy felnőttnek figyelni rá és gondoskodni róla. Az unokaöccse szenzoros integrációs zavarral küzd, ezért nincsenek az iskolában barátai. És persze mindez összefügg és bonyolódik, ahogyan az már az életben lenni szokott. Pont ez az ismerős érzés teszi a könyvet jóvá, ettől leszünk kíváncsiak, hogy vajon Sean, hogyan dönt, mit tesz, hogyan oldja meg a problémákat. A könnyebb utat válassza vagy a nehezebbet? A regény olvasása közben olyan érzésünk lehet, mintha csak a szomszédunkkal beszélgetnénk.

Juliette Fay nagyon jól ragadja meg a kisvárosi hangulatot, és csak pont annyi drámát és nehézséget ad hozzá, ami reálissá teszi. A történet fejezetei szépen egymásra épülnek, lassan bontakozik ki a szemünk előtt a teljes kép, épp úgy, ahogy 20 év távollét után az ember ismerkedik a saját családjával. A karakterek nem tökéletesek, sőt sokszor hibáznak vagy hoznak rossz döntéseket, de ettől lesznek szerethetőek és hitelesek. Főszereplőnk, Sean bár munkáját tekintve az önzetlenség szobra, de a családja szemszögéből nézve fény derül nagymértékű önzőségére is, ami kiegészül még egy jó adag hiúsággal is, ahogy haladunk előre a könyvben. A szerelemi szál számomra néhol túlzottan ki lett bontva, kevesebb információval is beértem volna a hálószobát illetően, de azt a pár bekezdést leszámítva nem panaszkodom a történetvezetésre.

Összességében egy könnyed, élvezetes regényről van szó, amit kifejezetten jó volt most az adventi időszakban kézbe venni. Nem egy tipikus "minden jóra fordul" meséről van szó, nagyon sok szál elvarratlan marad, és feladat is van még bőven Sean számára, Juliette Fay szándékosan nem akart mindent eldönteni és minden problémát megoldani. Így az Édes otthon elolvasása után mindenki úgy gondolja tovább a történetet, ahogy szeretné.

A General Press Kiadó gondozásában megjelent regény ideális karácsonyi ajándék, mert olyan áldozatokról és döntésekről szól, amik mindannyiunk életéből ismerősek lesznek, hiszen ismerjük be, a család bizony gonddal jár.

A teljes recenzió itt olvasható