Nagyon örülök, hogy viszontláthattam Kim Stone felügyelőt és ebben a részben még jobban megkedveltem. Pedig talán most nem csillogtatta meg annyira a humorát, ami annyira tetszett az előző részben. Többet engedett viszont látni a lelkéből és arról is megbizonyosodhattunk, hogy szíve is van.

Mi másért is aggódott volna annyit a főnyomozás alapját képező kislányokért, miért nem hagyta nyugodni az ügy. Annyira megérintette az eset, hogy szokás szerint éjjel-nappal ezen járt az agya, olyannyira, hogy még szeretett motorját sem szerelgette számottevően ebben a részben. Megérzései azt súgták, hogy a bűnös apa letartóztatása után nem nyugodhat meg, mert még nincs teljesen tisztázva az ügy. Valahol még valami lappang. 

Közben egy gyilkossági nyomozásban vesz részt, ahol egy régi sértett bosszút áll a börtönből kiszabadult elkövetőn. Logikus, hogy egyből felkeresik az elkövető pszichiáterét. Dr. Thorne és Kim között egyből elkezdődik valamiféle macska-egér harc, taszítják és vonzzák egymást egyszerre. Majd egymás után következnek a bűnesetek, és a pszichiáter is lépten-nyomon feltűnik.

Kim miközben agytekervényeit szinte minden percében a függőben lévő nyomozásokon járatja, továbbra is az a megközelíthetetlen, zárkózott mufurc nő, akit az első részben megismertünk. Egyetlen barátja Bryan, a társa, akit a legközelebb engedett magához, de tulajdonképpen ő sem tud róla semmit. 

Kim őrzi múltjának szörnyűségeit, sem elengedni, sem feldolgozni nem tudja a borzalmas emlékeket. Bűntudata és anyja iránt érzett gyűlölete egyre kevésbé fér meg a lelkében, egyre nehezebben tud normális életet élni, érzi, hogy ez így hosszú ideig nem viselhető el.

Barney a kutya és David, a Hardwick otthon vezetője érdekes és szívmelengető színfoltja a történetnek, nagyon örültem nekik. Az otthon lakói között is akadt egy-két érdekes figura.

No és Alex, azaz dr. Thorne egy fantasztikus karakter volt, egy nem hétköznapi, briliáns szereplő, nagyon izgalmas volt a kettejük közötti játszma, én meg közben nagyon feszült,  meg is ijedtem, hogy Kim nem elég erős, nem kerül ki győztesen a játszmából, és akkor mi lesz. Egy rövid időre elfelejtettem, hogy ez egy sorozat, amiben ő a felügyelő! :D  

Tetszett, hogy Kim emberi oldala egyre többször bukkant elő a történetben, és az, hogy ismét képes kötődni, a gondját viselni valakinek. 

Angela Marsons második könyve is levett a lábamról és azt is kijelenthetem, hogy nekem ez a rész az előzőnél is jobban tetszett, izgalmasabb, cselekménydúsabb, fordulatosabb volt. Letehetetlen kategória.

 

http://konyvutca.blogspot.hu/2016/10/angela-marsons-ordogi-jatszmak.html