Légszomj ajánlója - Milyen könyvet olvassak?
(kiadvány: Légszomj)
Emma és Adam orvosként valódi szaktekintélynek számítanak. Amikor egy kutatóprogram keretében a férfinak lehetősége nyílik arra, hogy családostul egy évre Botswanába utazzon, úgy döntenek, belevágnak a nagy kalandba. A munka vészhelyzeteiből, taposómalmából és a kettejük közötti állandó versengésből végre kibillentené őket ez a soha vissza nem térő alkalom; és a nyugodtabb, egymásra jobban odafigyelő, boldogabb életről szóló álmuk talán a vadon szomszédságában valóra válhatna. 
Az álomból azonban igazi rémálom lesz: Emma egy nap üresen találja a kisfia ágyát. Afrika földjén, több ezer kilométerre az otthonuktól, valódi segítség híján maradnak. A rendőrség ugyan nyomozásba kezd, a szülők mégis úgy érzik, nekik is a gyermek nyomába kell eredniük, mert ki tudja, milyen szörnyűbbnél szörnyűbb okok állhatnak az eltűnése mögött.

Jane Shemilt – világhírű regényéhez (Lányom) hasonlóan – ebben a könyvben is a gondolatok, az érzések fénytöréseit, a kapcsolatok és az érzelmek ellentmondásosságát járja körül egy olyan történeten keresztül, amely egy percre sem enged.

Nagy várakozással fogtam a könyv olvasásába, már a fülszöveg elolvasása után éreztem, hogy ez a könyv különleges élményt nyújt, kilóg a mai regények sablonos cselekményéből. Nem is kellett csalódnom a megérzésemben, felejthetetlen élményt nyújtott, a hatása alól még a könyv utolsó sorai után sem sikerült kikerülnöm.

A könyv első felében kissé zavaró volt, hogy több szál között ugrál a cselekmény. Nagyon hirtelen váltott az időpontok között, ezzel megzavarva a történet folyását, felzavarva a bennünk keltett érzelmeket. Három időfolyam között ugrált, a londoni életük, a baba elrablásának estéje és Emma gyermekkora között.

A történet az édesanya, Emma szemszögéből íródott, aki próbált a munka és a család között egyensúlyozni, sajnos a család rovására. Karrierista nőnek mondható, akit leginkább a siker elérése motivált. Mindent versenynek fogott fel, még a férjével is versengett. Egyik legfőbb célja az volt, hogy sikeresebb legyen mindenkinél, a férjét is beleértve.

A férj, Adam szintén a munkája megszállottja volt, részt vett a versengésben a feleségével szemben. Korán indult munkába és későn is érkezett, az otthon töltött időben azonban próbált a lányaival foglalkozni. A kutatási lehetőség elfogadásával szintén a saját karrierjét kívánta építeni, és elvárta, hogy a sikere érdekében az egész család a saját érdekei elé helyezze az ő érdekeit.

Az idősebb lányuk, Alice kissé zárkózott személyiség, aki igényelné a szülei törődését, akiknek a munkájuk miatt nincs idejük rá, így egy bébiszitterre hagyva a gyerekeket. Alice próbálja felhívni magára a szülei figyelmét-mind kitűnő tanulmányi eredményével, mind negatív cselekedeteivel-, azonban nem jár sikerrel.

A család akkori labilis helyzetét még inkább felborítja a fiuk, Samuel születése. Emma még feszültebb lesz, a lányok még inkább háttérbe szorulnak.

A kutatás egy jó lehetőség a családnak arra, hogy kissé több időt töltsenek együtt. A költözés Botswana-ba látszólag mindenkinek jót tesz, Alice boldogabbnak tűnik, a szülők több időt töltenek a gyerekekkel, a fiatalabb lányuk, Zoë is szabadabbnak tűnik. Azonban ez az idilli állapot semmivé foszlik, mikor egy este a kicsi Samet elrabolják az ágyából.

Mind Adam, mind Emma világa összeroppan, csak halvány árnyékukként élik meg az elkövetkezendő napokat, bánatukat nem enyhíti sem az alkalmazottak segítsége, sem a rendőrség kiemelt nyomozása sem. Emma katatón állapotba kerül, minden gondolata az eltűnt fia körül forog, még arra sincs ereje, hogy megfelelően a lányai mellett álljon. Ez alatt Adam nyomozásba kezd, járja a vidéket, keresi a nyomokat, amik elvezethetnék Samhez.

Kettejük kapcsolata még inkább megromlik, nem hogy szerelmet, de szinte már szeretetet sem éreznek egymás iránt. Idegenekként élik egymás mellett az életüket, pusztán a lányok kedvéért tettetve egymás iránt bármilyen érzelmet…

A regény egy anya kétségbeesését és tehetetlenségét mutatja be, akitől hirtelen ragadták el a gyermekét. Mi is átélhetjük a tehetetlenség érzését, azt hogy tehetetlenek vagyunk a történtekkel szemben, minden, a gyermekünk visszaszerzéséért tett törekvésünk eredménytelen. Ráadásul az eltűnt feletti gyászunk következtében távolabb sodródunk a még meglévő gyerekeinktől, kockáztatva azt, hogy őket nem fizikálisan –mint a már elveszett gyermekünket-, hanem lelkileg és érzelmileg veszítjük el, ami esetenként már nem visszafordítható.

Ez a lélektani regény bemutatja nekünk egy megtört család tagjainak egyre mélyebbre süllyedését, eltávolodását egymástól. Nem csak az anya szenvedéseibe nyerhetünk bepillantást, hanem egy elhanyagolt, szeretetre éhez gyermek lelki világába is.


Bátran ajánlom mindenkinek ezt a regényt, aki ki szeretne lépni kicsit a mindennapokból úgy, hogy közben hajlandó és képes mások problémáit átérezni és azokat szeretné is megérteni. Ha valaki erre vágyik, ígérem, hogy nem fog ebben a könyvben csalódni.

http://milyenkonyvetolvassak.blogspot.hu/2016/11/jane-shemilt-legszomj.html

2016-11-16 11:42:01
Fordította: Gieler Gyöngyi
Elbűvölő, szellemes és letehetetlen történet barátságról, számvetésről és reményről, középpontjában egy özvegy és egy óriáspolip valószínűtlen kapcsolatával. A hetvenéves Tova...
Fordította: Ács Eleonóra
Liv minden bizonnyal élete legnehezebb időszakát éli. Miután elvesztette a kisbabáját, szeretett apja eltűnésével is szembe kell néznie. Hogy kérdéseire választ kapjon, beköltözik a férfi...
Fordította: Gieler Gyöngyi
Elbűvölő, szellemes és letehetetlen történet barátságról, számvetésről és reményről, középpontjában egy özvegy és egy óriáspolip valószínűtlen kapcsolatával. A hetvenéves Tova...
Fordította: Ács Eleonóra
Liv minden bizonnyal élete legnehezebb időszakát éli. Miután elvesztette a kisbabáját, szeretett apja eltűnésével is szembe kell néznie. Hogy kérdéseire választ kapjon, beköltözik a férfi...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ