Charlotte Link napjaink egyik legsikeresebb német regényírónője. Könyvei számos nyelven megjelentek már és milliós példányszámban fogynak. A Hazug múltat a General Press jóvoltából immár magyarul is olvashatjuk – garantáltan érdemes.

A krimi egy rövid fejezettel nyit, amely aztán a legvégéig jelentéktelen marad. Még ha azt is gyanítanánk, hogy köze van a következő fejezetben elkövetett gyilkossághoz, egészen a legvégéig fogalmunk sincs róla, hogyan kapcsolódik a történethez. Ezt követően tanúi lehetünk egy brutális emberölésnek, amely az egész várost megrázza. Az áldozat ugyanis Richard Linville, a köztiszteletben álló, nyugdíjas rendőr-főfelügyelő.

Richard lánya, Kate, apja elvesztésével teljesen összetörik. Bár a Scotland Yardnál dolgozik, nem igazán sikeres a munkájában, magánélete pedig kész csőd. Apja halálával elveszítette az egyetlen embert a világon, akit szeretett, és akinek ő is fontos volt. Két hónappal ezek után hosszú szabadságot vesz ki, és haza utazik apja házába, hogy rendezze a ház sorsát, és talán a saját életét. Sajnos azonban fogalma sincs róla, hogyan dolgozhatná fel a történteket és mászhatna ki a gyászból. Ha a helyi rendőrség végre felderítené az ügyet és elfogná a tettest, nagyban segítene neki ebben. Azonban ennyi idő elteltével sincs semmi nyomuk, bizonyítékuk, vagy akár ötletük, hogy ki tehette, és főleg, miért. Természetesen a rendőri munkájával hozzák összefüggésbe meggyilkolását, és ezen a szálon kutatnak rendületlenül.

Kate, bár nem szabadna nyomoznia az ügyben, nem tudja tétlenül nézni a rendőrség stagnálását a nyomozásban. Nagyon hamar fény is derül egy olyan magánéleti titokra, amely felborítani látszik mindent, amiben a lány szentül hitt apját illetően. Innentől meggyőződése, hogy apja gyilkosának kilétét a magánéleti, nem pedig a rendőri múltjában kell keresni. A nyomozás – úgy a rendőri, mint Kate magánakciója, és a véletlenül összehangolt kutakodás –, ahogy halad előre, úgy lesz egyre bonyolultabb. „Lassan-lassan mindenki eltűnik, aki belekeveredett ebbe az ügybe.” (472 o.)

A regény története nagyszerűen fel van építve. A könyv első fejezeteiben több szereplővel is megismerkedünk, több eseményszálon futva, akik egy adott pillanatban mind részesei lesznek a teljes egésznek. Így már azelőtt ismerhetjük őket, életeiket, mielőtt belekeverednének a meggyilkolt rendőr ügyébe. Ami pedig ezt a nyomozást illeti, minden új nyom folyamatosan tovább komplikálja az ügyet, még összetettebbé teszi az esetet. És hogy mindez még „színesebb” legyen, minden szereplő majdnem minden mozzanatának az érzéseit is részletesen elénk tárja az írónő.

Akárcsak a történet, a szereplők és azok magánéletei külön-külön is nagyon jól felépítettek, kerekek. A nyomozás szempontjából legjelentéktelenebb mellékszereplőnek is tökéletesen ismerjük az előéletet, érzéseit, motivációit, egyszóval mozgatóit. Ez a részletesség, amely a teljes regényre jellemző, tartja egyben a történetet. Minden bizonnyal ez a regény erőssége. Ugyanakkor számomra ez el is vett egy keveset az olvasás élményéből. Az volt ugyanis (majdnem folyamatosan) az érzésem, hogy Link a szájamba rágja azt is, amit szívesebben képzelnék el magamnak olvasás közben. Olyannyira adott minden, hogy megkötözött kezekkel voltam kénytelen élvezni az egyébként izgalmas és feszült nyomozást.

A bizonytalanság és izgalmak a regény legvégéig fokozódnak, amikor aztán egyszeriben összeáll a kép és minden tisztázódik – természetesen egy újabb meglepetéssel fűszerezve. A Hazug múlt nemcsak a krimikedvelők új kedvence, de bárki számára izgalmas olvasmány lehet, aki vállalkozik Kate-tel együtt a múlt felgöngyölítésére.

A teljes recenzió itt olvasható