Valóban kiváló művelője Peter James a bűnügyi regénynek, még ha a címlapon jelzett „Minden idők legjobb krimiírója” kitüntető címkét csak egy szűkebb rajongó csoport szubjektív megítélése hitelesítheti.

Nem kívánom ismételni a Szólít a halál fülszövegét, de valóban azzal kezdődik, hogy Logan Somerville eltűnik. Rémült sikolyát a mobilján még hallja a hazafelé tartó szerelmese, Jamie Bell. Jamie bejelentése nyomán a brightoni rendőrség emberrablás feltételezésével fog a munkához, miután a gyanúsíthatók közül kizárták a fiút, akinek szilárd az alibije. Ahogy erősödik az emberrablás gyanúja, egyre nagyobb erőket mozgósítanak, hogy Logant még élve megtalálják. A nyomozást Roy Grace főfelügyelő vezeti, aki éppen költözködne, második feleségével és kisfiával együtt. Első felesége, Sandy évekkel ezelőtt került ki a képből: eltűnt, majd hivatalosan is holttá nyilvánították.

James itt szövi bele a második szálat: egy útjavítás helyszínén, ugyancsak ebben az időben, a felbontott aszfaltréteg alatt a munkások egy női csontvázat találnak. Hiába, hogy csak csontok, az eljárási protokoll szerint orvosnak kell megállapítani a halált. A kutyáját éppen arra sétáltató orvos, dr. Crisp felajánlja, hogy megerősíti a halál tényét, és hozzáfűzi, hogy legalább húsz-harminc éve lehet az út alapjaiban.

• Olvass bele!

Grace főfelügyelő halvány megérzése szerint – és gondolva Logan hosszú barna hajára, valamint a csontvázon talált egyetlen hosszú barna hajszálra – kapcsolat lehetséges a két eset között. Újabb nők tűnnek el, és további holttestek kerülnek elő. A csontváz homlokán és a halott nők combján billoggal beégetett szavak rémisztenek meg: „Véged van”. Ekkor már sorozatgyilkosra vadászik a számtalan nyomozó és rendőr, a munkába bekapcsolódik a megyei rendőrparancsnok és az országos rendőrfőnök is.

Újabb, immár technikai stikli: James a történetbe ékeli a megkínzott, de még életben lévő Logan könyörgését fogva tartójához, valamint az egyelőre ismeretlen sorozatgyilkos monológjait, meg a rendőrséget szándékosan heccelő, Grace-hez eljuttatott leveleit, bizonyítékait is. További gyanúsítottak kerülnek a rendőrség látókörébe, még a közkedvelt, lelkiismeretes Crisp doktor is.

James egy kanyarral tovább feszíti a húrt: Münchenben (!) kezelnek egy balesetes, kómában fekvő nőt, akit tízéves fia azonosít – és akiben a német rendőr, Grace főfelügyelő régi barátja felismerni véli az eltűnt első feleséget, Sandyt.

A sorozatgyilkos utáni hajsza – legalábbis ebben a történetben – szinte teljes happy endbe fordul. Nem is mesélem tovább, de elárulom, a szerző még az utolsó oldalra is tartogat egy komolyabb csavart…

Meg kell itt említenem Kiss Ádámot, akinek a fordítása tökéletesen adja vissza a történések feszültségét, a gyilkos lelkivilágát, a nyomozók küzdelmét. Nagyon izgalmas, fordulatos bűnügyi történetet kap a krimire éhes olvasó, igazán jó szívvel ajánlom mindenkinek.

A teljes recenzió itt olvasható