Vajon minden anya ugyanúgy szereti a gyerekeit? Vagy mindig van egy, amelyikkel kivételezik, és jobban szereti a többinél? Az anyai szeretet megkérdőjelezhető? Samantha King – A döntés című regényében Maddie, egy ikerpár édesanyja súlyos döntést kénytelen meghozni, amikor egy gyilkos sarokba szorítja: melyik gyereke maradjon életben?

Maddie-nek ​mindene megvan, amire vágyott: férj, két gyerek, otthon egy rendes környéken. Az élete tökéletes. Egészen addig, amíg az ikrei tizedik születésnapjának a reggelén be nem csenget hozzá a végzet. Egy símaszkos férfi áll az ajtóban, fegyverrel a kezében, és arra kényszeríti az asszonyt, hogy döntsön, melyik gyermeke haljon meg, és melyik éljen tovább: a fia vagy a lánya. 
A valóra vált rémálom után a nő élete romokban hever: a családja széthullik, ő pedig összeroppan, és a trauma hatására elveszíti az emlékeit. Ezért minden idejét azzal tölti, hogy összerakja kirakós játék darabjait, és rájöjjön, ki és miért tette ezt vele. Amikor azonban tisztulni kezd a kép, rádöbben, hogy az életében sokkal több a titok, mint ahogy korábban sejtette, és egyre világosabbá válik az is, hogy a családja még mindig veszélyben van.

Samantha King regénye az első laptól kezdve magával ragadja, a váratlan fordulatok pedig az utolsó mondatig nem eresztik az olvasót. Kötelező olvasmány a Lány a vonaton és a Zárt ajtók mögött rajongóinak.

Értékelés:

Ez is egy olyan könyv, amikor minden egyes fejezetben csak apró morzsákat kapunk, hogy mi magunk rakhassuk össze a teljes képet nem csak a gyilkossággal/gyilkossal, hanem az áldozatokkal, indítékokkal és a körülményekkel kapcsolatban is. Maddie élete első látásra tökéletesnek tűnik, de a végzetes nap mindent megváltoztat. Érdekessége a könyvnek, hogy egy ilyen mindennapi kérdéssel indít: tesznek-e különbséget az anyák a gyerekeik között? Ha egy ikerpár édesanyját valaki arra kérné, válasszon, melyik gyereke marad életben, mi lenne a helyes döntés? És mi, olvasók mit tennénk az adott helyzetben?

Kezdő krimi olvasók számára kétségkívül igazán elgondolkodtató olvasmány a könyv, azonban a szakavatottak bizony már a 80. oldal környékén rájöhetnek majdnem a teljes történetre és felállásra: mi a globális helyzet/szituáció és ki a gyilkos. Persze, még így is akadnak bőven vakfoltok, amelyeket egy igazi krimi-thriller rajongónak fel kell derítenie, a filozófiai kérdésekről már nem is beszélve. Sok kifejtős, visszaemlékező rész is feltárul előttünk, ez tehát azt is jelenti, hogy a cselekmény egyszerre játszódik a múltban és a jelenben.

Bár az indítékok nagyszerűen meg vannak magyarázva, a szereplők személyisége gyakran zavaros, nem teljesen kidolgozott vagy átlátható. Bőven akadnak olyan részek, amelyeket az olvasó nem tud megmagyarázni vagy megérteni (érteni igen, csak megérteni nem), mindazonáltal a való élethez talán pontosan emiatt a tulajdonsága miatt hasonlítható a történet. Több olyan problémát is feldolgoz ugyanis, amellyel sok párkapcsolatban/házasságban élő ember küzd, bár ez esetben egy hétköznapi, mégis kicsit ferdített családi kép tárul elénk.

A könyv ugyan nem kiemelkedő a krimik és thrillerek körében, de azért elgondolkodtató és olvasmányos. Férfiak és nők egyaránt olvashatják, bár talán inkább az utóbbi a célközönség: az anyák.

Mások molyos véleményei:

„Feszült, könyörtelen történet, melytől lelkiekben igyekszel távoltartani magad, miközben teljesen együttérzel a főszereplő anyával. Meglepetések is érnek, bár egynéhány tény még pontosításra szorulna, ha erősen nézném a bűntény vonalat, de engem leginkább a döntés és annak következményei érdekeltek.”

„Nem igazán tudom, hogy mit mondjak… nem volt rossz… végül is szinte le sem tettem, olvastatta magát… de utáltam, hogy olyan kiszámítható, hogy kb. az 1/3ától tudni/sejteni lehetett a történetet… igen-igen, mikor elhangzik az a bizonyos mondat…”

A teljes recenzió itt olvasható