A történelmi romantikus könyveket azért szeretem, mert romantikusak. :D És ez viccesen hangzik leírva, de tényleg így van. A könnyed érzelmek, a humoros és kedvelhető szereplők mindig szebbé teszik a napomat. Ráadásul a garantált boldog befejezés is sokban megkönnyíti, hogy ellazulva olvassak, ugyanakkor a cselekmény kibontakozása mindig lehetővé teszi, hogy izgulhassak is a karakterekért.

A történet elején már kedveltem a főszereplőket, de el nem tudtam képzelni, hogy két ennyire különböző karakter hogyan alkot majd egy párt. Nem szeretném lelőni a poént, de igen, nagyon szép párost alkottak a végére. Aki nem hiszi, az olvassa el a könyvet. :)

Elsősorban azért ajánlom a könyvet, mert a romantika mellett humoros is. A második is elég nyomós érv: skót a főhös, és mind szeretjük a skótokat. :) A történet legnagyobb része Skóciában játszódik, vadregényes tájak, hozzájuk illő szereplőkkel és kalandokkal. Ráadásul, ha egy angol hölgy és egy skót nemes között alakulnak ki érzelmek, azok mindig izgalmasra, szenvedélyesre és emlékezetesre sikerednek. Így történt ez ebben a regényben is.

Claire és Cameron párosa nem is lehetne különbözőbb, Claire az alkohol ellen harcol, míg Cameronnak whisky üzeme van. Nyomós oka van a lánynak, amiért ennyire küzd az alkohol betiltásáért, hiszen gyermekkorát is tönkretette édesapja alkohol problémája. Cameronnak is oka van amiért küzd az üzeme életben tartásáért, munkát ad a lakosságnak, és testvére emléke miatt is fontos számára. 

Cameron édesanyja eldöntötte, hogy feleséget talál fiának, és hirdetéseket ad fel a londoni újságokban. Claire ismerőse pedig úgy dönt, hogy petrezselyemárulás helyett jelentkezik a hirdetésre. Claire barátnője Faith pedig úgy dönt, hogy elkíséri Miss Towsendet az útra. Ám Claire is az utolsó pillanatban utánuk megy, mert félti őket, hogy lánykereskedők csapdájába rohannak. Az egész helyzet vicces volt, de főleg az, ahogy Cam próbált keresztbe tenni anyja próbálkozásainak. Végül Faith és Claire kénytelen hetekre ott maradni Cam vendégeiként.

Ami még különlegessé tette a történetet, az a whisky és a fényképezés. Mindig tanulok új dolgokat, most is beleshettem a whisky készítés rejtelmeibe, és igaz csak egyszer ittam a 28 évem alatt, és nem is igazán tetszett, de a könyvet olvasva megkívántam én is. :D Nagyon szeretek fényképezni, és ez közös vonásunk a hősnővel. Szerintem azzal is mutatta, hogy nem egy egyszerű karakter, hiszen abban az időben ez is férfi munkának számított. 

Claire és Cameron egyre több időt töltenek együtt, a vonzalom közöttük egyre csak nő. Ám egyre veszélyesebb bonyodalmak kerülnek a boldogságuk útjába. 
Csak ajánlani tudom a történetüket, hiszen a romantika, a szenvedély, az izgalmak jó kikacsolódást biztosítanak az olvasónak.

http://kristinablogja.blogspot.hu/2018/02/donna-macmeans-mamoros-oleles.html

Amikor megtudtam, hogy újabb regény érkezik a General Press Kiadónál Donna MacMeans tollából, repestem örömömben. A Chambers testvérek sorozatát nagyon szerettem, éppen ezért az egyik kedvenc történelmi romantikus írómról van szó. Ráadásul a fülszöveg is igencsak kecsegtető volt, hiszen Skóciában járunk, egy skót whiskyfőző az egyik (a férfi!) főszereplőnk, ami már önmagában is félig nyertes ügy számomra.

A történetünk női főszereplője az angol Claire Starke a Szolid Hölgyek Társaságának tagja, emellett pedig a világ talán legnagyobb alkoholellenes nője. Ez persze nem csoda, hiszen egész gyerekkorát az alkoholista édesapjával élte le, aki sokat bántalmazta őt mind testileg, mind lelkileg. Ez természetesen beleivódott az egész lényébe, éppen ezért, amikor megtudja, hogy egyik védence és barátnője Skóciába készülődik, hogy megismerkedjen a whiskyfőző Cameronnal, a nő utánasiet, hogy "megmentse" őket. Meg kell hogy mondjam imádtam Cameron és Claire találkozásának pillanatát, annyira humorosan oldotta meg az írónő. A skót földesúr persze egyáltalán nem akar magának feleséget, csak az édesanyja erőlteti a dolgot, viszont Claire és barátnője egy kisebb baleset miatt Skóciában kényszerül maradni, ami adja a lehetőséget, hogy jobban megismerje Cameront és az ő "ördögi tevékenységét".

Talán mondanom sem kell, hogy a humor adott a történetben, ami egyrészt ered abból, hogy egy angol hölgy és egy skót hm... lazább gondolkodású férfi a főszereplő. Persze Claire-t sem mondanám éppen úri hölgynek, ő is eléggé gyakorlatias, mindenesetre a kettejük közötti nézetkülönbségek nem kevés szócsatához vezetnek. Természetesen Cameron az első perctől kezdve látja Claire makacs elszántságát az alkohol ügyében, és nem hagy ki egy pillanatot sem, hogy ne mondjon neki ellent. Valószínűleg ebből kifolyólag a kémia nagyon működik a párosunk között, Cameron érdeklődését hamar felkelti a határozott, dacos angol nő, és persze Claire sem közömbös az erős, karakán skót férfi iránt.

Mindezek ellenére a nézetkülönbségek megvannak, és erre épít az egész történet. Hiszen Claire akármennyire is vonzódik a férfihez, mégiscsak egy szeszfőzde tulajdonosa, és neki pedig az a célja, hogy bezárassa a kocsmákat, amik - véleménye szerint - rengeteg családot tönkretesznek. És akármennyire humoros és könnyed a történet, mégiscsak fontos üzenete van a mai világra nézve is. Claire-nek abban mindenképpen igaza van, hogy az alkohol rengeteg embert, és ezáltal rengeteg családot tönkretesz, viszont a kocsmák hibáztatása és bezárása aligha segít, inkább az egyéneknek kellene segíteni. Az írónő elég nagy párhuzamot von a londoni és a skót kocsmák között, míg a nagyvárosban csupa szörnyű alakkal van dolga a lánynak, addig a skót kis faluban a jókedv, egyfajta közösség alakult ki a kocsmákban. Persze ez is csak egy illúzió, hiszen Skóciában is ugyanúgy akadnak családok, akiket tönkretesz az italra költött pénz vagy éppen az agresszió. Mindenesetre Claire-nek hosszú utat kell megtennie, hogy ráébredjen, általánosítani nagy csacskaság ebben a témában, az egyéneknek van szüksége segítségre, amit aztán nagyon jól meg is old az írónő végül.

A könyv tehát mindenképpen bájos és humoros, de azért tanulságos is. Claire egy igencsak makacs teremtés, de Cameronnak, a gyönyörű helyszínnek és az új tapasztalatainak hála ráébred, hogy a dolgok nem csak feketék vagy fehérek, hogy igenis létezik olyan megoldás, ami mindenkinek jó. És amikor ő maga is megtapasztalja, a khm... bűnös élvezet egy fajtáját, na jó két fajtáját, már ő is kezd ráébredni erre. Cameron pedig egy tipikus skót, már olyan értelemben, amit mi, a női romantikus regényeket olvasók elvárunk: jó kiállású, határozott, jókedvű és persze csábító! Jó páros voltak ők ketten, a vége is nagyon cameronos volt, habár egy kicsit még olvastam volna róluk! Az írónő és a műfaj rajongóinak biztosan tetszeni fog a történet, én is tudom ajánlani!

Amit érdemes még tudni - és amire én is csak az olvasás alatt ébredtem rá -, hogy a Mámoros ölelés a Casanova érintése folytatása, a The Rake Patrol sorozat második része. Az a bizonyos hölgytársaság, a Szerelmi Őrjárat egy tagja, Edwina Hargrove már korábban megtalálta a párját. Én mint mondtam, nem olvastam, nem is tudtam róla, mindenesetre enélkül is olvasható/élvezhető a Mámoros ölelés.

http://tejszinhabzsolo.blogspot.hu/2018/02/donna-macmeans-mamoros-oleles.html

Kedvelem Donna MacMeans stílusát, egyike azon írónőknek, akiknek már a könyvei tartalmas, leírásai alapján felismerem történetét. Ezúttal is hozta formáját, noha nem a legkedvesebb könyvem tőle, szerintem ez a könyv is remekül hordozza magában a MacMeans stílust. 

A főhősnő Claire az angol italozók ellen van, helyesebben számára az italozás egyenlő a részegséggel. Édesapja halála után az italból felhalmozódott adósság elárasztotta, látja gyermekek kerülnek utcára, családok omlanak össze. Igazából számára az ital egyenlő a halálos méreggel, tovább nem lát. Nem látja mennyire lehet egy ital szimplán kielégítő, mértékkel fogyasztható és kisebb mennyiségben gyógyszer.
Barátnői közül Miss Towssend hirdetést talál és ha már nem talál jobb partyt egy skótnál, elmegy szerencsét próbálni. Sajnos félreértés történik és így lesz Macphersonból rövidebb időre leánykereskedő. Pedig a férfi édesanyja jót akart.

Cameron Macpherson földesúr és egy szeszfőzdéje van ami eszi a pénzt, ám a főzdéhez inkább szentimentálisan kötődik. Minden problémája mellett egyetlen dologra van legkevésbé szüksége, egy feleségre. Mi jó származhat egy feleségből?
Egyből megkedveli Claire-t, nem csak éles nyelve, eszessége és édesanyja a lány iránt tanúsított ellenszenvének köszönhetően, hanem a lányt is kellemes társnak tartja. Kínos pillanatok helyett megnyílik a lánynak és bátrabban beszélget vele.

Egészen megkedveltem Claire-t, történelmi romantikusok tekintetében egészen jól megformált karakter. Eszes, bátor és kiáll véleményéért, mégsem esztelenül teszi. Mint tudjuk ebben a korban nem volt teljes szólásszabadsága a nőknek, ha ismeritek a szesz ellenesek történetét, nem is meglepő Claire szerepe. Meghátrál amikor észreveszi barátnőjének talán több esélye lenne Cameronnál, viszont mikor belátja őt kedveli jobban a férfi egyből sarkára áll.

Eleinte Cameront nem kedveltem meg, túl nyers volt, hiányzott belőle valami. Szerencsére lassan ő szerepe kiszínesedett, egyre érdekesebbé vált. A könyv felénél sikerült megkedveltetnie magát. Noha megértettem szenvedéseit, mély lelki gondjait, valahogy a könyv végéig furcsa karakter kategóriában ragadt nálam.