 Az egyezség - Könyvjelző blog
(kiadvány: Az egyezség)
Említettük már, hogy idén szeretnénk több történelmi romantikus regényt olvasni, ez a könyv is passzol a terveinkbe. Nézni is ugyanennyire szeretünk ilyen témájú filmeket, mint olvasni? I: Nem csak a lapokon, a filmvásznon is nagyon szeretem. Nagy kedvenceim a kosztümös P: Konkrétan filmet azt hiszem, ritkábban nézek, amik korábbi évszázadokban játszódnak, viszont sorozatokban nagy kedvenceim ezek és mondhatni sokat nézek is, sőt keresem az újabb hasonló „kosztümös” történeteket. Persze ezek is akkor tetszenek még inkább, ha minél több benne a romantika. :P „Egy olyan házban lakni, ahol van egy nagy könyvtár, az csaknem olyan, mint a mennyországban élni.” Ebben a részben az elnyomás elől menekülő Vincent és Sophia történetét ismerjük meg, aki eddig észrevétlenségbe burkolózott. Mivel tette érdekessé az Írónő a kalandjukat? I: Ebben a részben megismerjük a vakká vált Vincent, és a kisegérnek kikiáltott Sophia történetét. Talán sose találkoztak volna, de a sors mégis egymás mellé sodorja őket. Mind a ketten küzdenek, a múlt sebet ejtett rajtuk, amiket eddig nem tudtak teljesen feldolgozni.
P: Ez pont jó kérdés, mert a kis érdekességet hiányoltam a történetből. :D A két főszereplő találkozása nem mindennapi, normál körülmények között valószínűleg nem találkoznak, de Vincent vaksága más érzékszerveit tette élesebbé, és így figyelt fel a mások által szinte láthatatlan Sophia-ra. A címből ki lehet találni, hogy nem mindent elsöprő érzelmeik vezetik őket egymás karjába, mások az indítékok. Az egész alapszituáció, az alapanyag nekem nagyon tetszett, de nem éreztem teljesen befejezettnek a könyvet. Inkább egy tökéletes vázlat volt ez, ami némi javítással, feszültséget keltő jelenetekkel, több szerelmes, szenvedélyes pillanattal fűszerezve, sőt esetleg még pár igazán váratlan fordulattal egy remek olvasmánnyá válhatott volna. A vége is kicsit egyszerűre sikerült, felesleges drámázás nélkül, pedig sokszor írtam már, hogy arra is szükség van. Még a konfliktust adó negatív szereplők se tudtak igazán kibontakozni, minden ármánykodás hamar le lett zárva, legalább azzal fel lehetett volna dobni az egészet. „– Ó, Martin – mondta Vincent kifulladva –, kijöttem a gyakorlatból. Ma csak nyolcvanig jutottam. Mr. Fisk morogva félretette a kötelét, aztán rákérdezett: – A rúd következik? Huszonöt gyakorlat? – Rabszolgahajcsár – felelte Vincent, és felállt. – Puhány alak.” Vincent vakon tért vissza a háborúból, egy ekkora változás felbolygatja az ember életét, ő hogyan dolgozza fel ezt a veszteséget? I: Vincent helyzete egyáltalán nem nevezhető könnyűnek. Háborúba vonulása megváltoztatja eddigi életét. Mindent elölről kell kezdenie, megszoknia, hogy ezentúl sötétben kell élnie, és a többi érzékszervére kell hagyatkoznia. Próbálja legjobbat kihozni új helyzetéből, de már nem ugyanaz a férfi aki eddig volt. Családja túlzott törődése szinte megfojtja. Nem bírja a rá nehezedő nyomást, és megszökik, hogy kicsit fellélegezhessen. Sajnáltam nagyon Vincent-et, nehéz volt neki megszoknia a vakságot, és hogy többet nem  P: Vincent majd összeroppan a nyomás alatt, ami nőrokonai raknak a vállára. Nem tudják elfogadni, hogy vak emberként is lehet teljes életet élni. Vagy ha nem is teljeset, de egyáltalán nem kell nyomoréknak bélyegezni valakit emiatt. Úgy érzik kötelességük gondoskodni Vincentről, sőt nem csak gondoskodni, de egyengetni egész életét. Egy férfi, aki nemrég vakult meg, nem arra van szüksége, hogy megfojtsák. Ha nem akarja elveszíteni férfiként önmagát, akkor meg kell tanulnia a helyzetből a legjobbat kihozni. Vincent, főleg barátai segítségével, nem is szeretne elmerülni az önsajnálatban, szeretné tovább élni az életét, és egy mondhatni meggondolatlan pillanatban úgy érzi, Sophia lehet minden bajára a megoldás. „- Sophie – mondta neki -, számomra te minden porcikádban igazi nő vagy.” Sophia elvesztett mindenkit, akik számára fontos volt, azóta szürke egyhangúságban telnek napjai. Milyen volt látni, hogy Vincent mellett talál önmagára? I: Sophia eddig elnyomásban élt, egy megtűrt rokon, akinek egy szava se lehet nagynénje
P: Az Írónő is nagyon egyszerű, hétköznapi lányként jellemzi Sophia-t és nem is sikerült teljesen kitörnie ebből a könyv végére se. A régi berögződéseket nehéz levetkőzni, de azért nem egyszer megcsillogtatta büszke, bátor énjét is, aki ki mer állni magáért, ha szükség van rá. Kicsit viharos sebességgel haladnak itt az események, és úgy gondolom, még több idő kell, hogy ki tudjon bontakozni, de azt láthattuk, hogy jó úton halad. Vincent az első, aki a kisegér álarca mögé néz és felfedezi Sophia igazi értékeit, szellemes, okos énjét és szerető szívét. „Te minden porcikáddal látsz, csak a szemeddel nem.” A kettőjük között kialakult kapcsolatról is mesélnénk kicsit?  lassúság tetszett benne. Nekik erre volt szükségük, hogy együtt győzzék le a félelmeiket, és egymást támogassák ebben a kapcsolatban. 2018-03-08 10:42:46
|
 |
|
